Kiss Imre: Szódavíz, egy magyar kultuszital, Szikvíz ipartörténeti album (Budapest, 2008)

Ahogyan szerte a világban sorra születtek a szabadalmak a szódavíz és az üdítők piacán, és ezzel tökéletesedtek a termékek és bővült a kínálat, ugyanúgy fejlődött a honi választék is, csak éppen néha némi késéssel. A hirdetések mellett a mesteri ábrákkal ellátott szabadalmi leírások szolgálnak hiteles forrásul e tekintetben, melyek közül néhányat be is mutatunk, a teljesség igénye nélkül. Elsősorban a magyar szabadalmakból válogattunk, és megkíméltük az olvasót az ódon nyelvezetű szakmai leírásoktól. Egy kivételt teszünk, mert itt mutatjuk be az 1885 óta forgalmazott D. Fèvre-féle szódavízkészítő-gépet, amely a fent említett John Mervin Nooth-féle készülék örökébe lépett, a később házilagosan (patronnal) működtethető szifonnak pedig korai elődje. Lényegét tekintve ez egy kisebbfajta szikvíz-üzem, ahol is a szén-dioxid borkősav és szódabikarbónát segítségével „állíttatik elő", majd az alsó gömbbe töltött vízzel keveredve az üdítőitalok számos fajtáját képes előállítani. A hirdetésből azt is megtudjuk, hogy „orvosok által rendeltetik", és akár 3 literes változatban is kapható volt. Amint láthatjuk leginkább üveget és fejet szabadalmaztattak, külön vagy együtt, és a kreativitás korabeli bajnokai között nők és egyetemi hallgatók is akadtak. A lényeg nem sokat változott, de az új anyagok (porcelán, műanyag) újfajta megoldásokat követeltek. Ahogy az a szabadalmaknál lenni szokott, nem is mindegyik álom valósult meg, de szépségüket ez természetesen nem halványítja, és szerzőik szellemi nagyságából sem von le egy jottányit sem. Szabadalmak műszaki rajzai Technical drawings of patents Egy megvalósult szabadalom A patent that came true