Kiss Imre: Szódavíz, egy magyar kultuszital, Szikvíz ipartörténeti album (Budapest, 2008)

Bächer Iván: Fröccskorszakok „... Beléptem a helyiségbe, a pultnál kikértem a két kisfröccsöt, amit mostanság szokásom kikérni, majd üres asztal után néztem. De azt nem leltem éppen; mindegyiknél ültek, általában ebédeztek is. Az egyik ablak melletti asztalnál azonban csak egy idősebb úr mélázott, odakéredzkedtem tehát. Mikor kihozták a két kétdecis poharat, amelyben megnyugtatón gyöngyözött a halványzöld rizlingből mixelt ital, és én az egyiket szájamhoz emeltem, asztaltársam szintén megfogta poharát, és súlyos szemhéja alól rám emelve tekintetét így szólt: »Egészségére uram! Egészségedre! Ha megengeded. Mert én vagyok az idősebb. Egy kisfröccsel biztosan. Úgy hat-nyolc évvel tehát. Legalábbis nekem akkortájt volt ez a két kisfröccsös korszakom. Persze én sem így kezdtem, ahogy nyilván te sem. A seregben még ritkán adtuk háziúrnál alább. Egy-egy félórás dobbantás alatt le tudtam küldeni hatot is abból. Persze, csak ha jó, friss, erős és hideg volt a szóda. Mert olyannak kell a szódának lennie, hogy ballanszírozni tudja egy deci belőle azt a négy deci savanykás, noha bort, amit a helyi restiben mértek. De ha szűkiben voltunk az időnek, akkor gyakran csak spriccert kértünk, öt deci bort legyinttettünk meg egy spriccantás szódával. Am, amikor ráérősen iszogathattunk, ha már kora reggel elkezdhettük a napot, és persze, ha jó volt a szóda, igazi, üveges, lehetőleg helyben készített, akkor házmestereztünk inkább. Azt hiszem, az a legtökéletesebb arány a három deci bor, két deci szódával, persze ezt mindig hozzá kell tenni - ha a szóda jó. Mert minden féle-fajta fröccsnek ez a fundamentuma, fiam: a szóda. Jó szódával még a viceházmester is élvezhető, pedig abban már ugyancsak elnyomja az a töménytelen, három deci víz has the name SZÓDA as well. The cause of this could not be investigated, but scanning the contents we can assume it is about an acronym (in Hungarian szó means word, and the result is word-office, something like printing-office), it is the job of a writer.However, reading through their writings we could not find any articles dealing with our topic. Nevertheless, we have two almost classical contemporary writers in whose works fröccs and soda are frequently mentioned, and whose writings our exhibition puts on display: István Váncsa: Steak-house, fröccs and young girls „... Mr. Wildschwein gave a silent nod; he did not find it important at all to tell anyone that the afternoon before he had walked down to the buffet at the harbour, had a nice chop of fried trotters followed by three glasses of fröccs and that is what made him so fit, anyway, he took the piece of advice. Next day he tasted bald-rib in the company of only one fröccs. After that he climbed up the hill to the "cultural centre" called „The Five-stepped", and had his further glasses of fröccs in its garden nice and slowly until sunset. During this time he was most satisfied with world, himself and everything that existed. With the fröccs as well, but let us recall it later.

.. " Iván Bächer: Ages of Fröccs „... I entered the hall, at the counter I asked for two small glasses of fröccs, my habit even today, then I tried to find a vacant table. But I did not happen to succeed, at every one of them someone was sitting some having even lunch. At one table by the window an elderly gentleman was sitting