Simon Géza Gábor: „Csillogó fekete lemezeken…” 100 éves a magyar hanglemezgyártás és -forgalmazás (Budapest, 2008)

Az akkoriban már működő magyarországi lemezmárkákkal és a külföldi márkák magyarországi képviseletével ellentétben az Első Magyar Hanglemezgyár (EMH) kizárólag saját felvételeket kívánt kiadni, és nem akart senkitől — mai szóhasználattal élve - licen­szeket vásárolni, netán az akkoriban oly divatos rablónyomat­(ezt manapság bootlegnek hívják) piacba beszállni. Az idegenajkúak számára igen nehezen volt kezelhető az EMH magyar nyelvű márkanév, ezért előbb Premier Record, majd Special Record néven bocsátottak ki gramofonlemezeket. A gyár budapesti stúdió­jában más márkák, például a Lindström konszernhez tartozó Diadal és Lyrophon részére is készí­tettek hangfelvételeket, illetve adtak el részükre saját matricáikból. A Lindström­s tory 1920-ig A századelőn a világ legjelentősebb gramofonlemez-gyártó kapacitásai Németországban voltak. A mai majorok (= a legnagyobb hanglemez­gyártó cégek) korai előde volt a LinJström-konszern érdekeltségébe tartozó számos label (= címke, lemezkiadás). f ÉJJE

Next

/
Thumbnails
Contents