Csapó Katalin - Török Lajos: Tisztelet a Gundeleknek (Budapest, 2007)
tudja, miképpen alakulnak azután az ilyen dolgok. Egy vasárnap délután átoldalogtam, hiszen gyötört a kíváncsiság. Be kell vallanom, a hely első osztályéi volt. Üzleti dolgokról beszélgettünk Margittal egy keveset, de én akkor már tudtam, hogy jegyespár vagyunk. 1907-ben összeházasodtunk. Azután átvettem a Palace Szálló vezetését, és három évig maradtunk, amíg harmadik gyermekünk meg nem született. " Gundel családjával 1910-ben költözött Budapestre, ahol az egykor jól ismert, de időközben igen leromlott Wampetics éttermet vette bérbe. Ebben a vendéglőben vacsoráztam. Gundel magáról nevezte el, énekeseket, zenészeket szerződtetett, sőt később a vendégek szórakoztatására egész szimfonikus zenekarok és operatársulatok is felléptek nála. A kerthelyiség egy részében elkülönített területek szabad ég alatti magánrendezvények céljaira álltak rendelkezésre, valamint egy terasz a társadalmilag és más vonatkozásban kiemelkedő személyek számára. „Egy idő után azok a vendégek, akik élvezték a jó ételeket és italokat, lokozatosan a teraszra vonultak lel, ott gyülekeztek" — mondta Gundel. Szemmel láthatóan úgy emlékszik vissza életének erre az időszakára, mint az aranykorszakra. Az első világháború kitörésével bekövetkezett a vég. Miután alkalmazott egy üzletvezetőt, hogy feleségének segédkezzék, Gundel bevonult katonának, ahol 44 hónapig szolgált. Mint a zászlóalj végrehajtó tisztje, szolgálatának legnagyobb részében százados volt. Most úgy érzi, hogy kötelezettségeinek elhanyagolásával hozzájárult az OsztrákMagyar Monarchia összeomlásához, ugyanis ideje nagy részét azzal töltötte, hogy némi értelmet tölcsérezzen az étkezdében egy konok cseh szakács lejébe, aki a háború előtt Prágában állatkitömőként kereste a kenyerét. „Az étel is hozzá hasonlított, amit főzött" — mondta a visszaemlékezéstől borzongva. A háború után tovább vezette budapesti éttermét a forradalom ellenére, mely megrázta az országot. 1927-ben a városligeti étterem vezetése mellett a Szent Gellért Szálló éttermeit is bérelte, ez a hotel a Szent Gellért-hegy lábánál, a város szemközti, budai oldalán állt. A Gellért egy óriási komplexum, termál-forrásokkal, parkokkal, kertekkel, teraszokkal, játékokra alkalmas területtel, két nagy úszómedencével, az egyik mesterséges hullámokkal, a másik pezsgőfürdővel, vagyis a medence alján elhelyezett lyukakból feltörő buborékokkal. Ezenkívül bankettek és más ünnepélyes összejövetelek, valamint kisebb magánrendezvények céljaira szolgáló helyiségek, egy pincesöröző és két nyilvános étterem volt, az egyik tánczenekarral, a másik cigányzenével. Öccsét, Gundel Ferencet és Marchai Józsefet kérte fel, hogy segédkezzenek a hatalmas vállalkozás vezetésében. A Szent Gellért Szállóban gyakran előfordult, hogy akár húsz magánrendezvény és három bankett egyidejű ellátása hárult rájuk egy este. Nem kevesebb, mint 900 személyes bankettek megrendezésére is lehetőség nyílott. A tengeri halak importőrei több árut adtak el Gundelnek, mint az összes többi budapesti étteremnek együttvéve. Néhány éven belül Gundel nemzetközi hírnévre tett szert. Amikor 1937-ben a magyar kormány Vik-