Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007)

J%prö képek kavalkádja Volt egy reklámeszközünk, amely a szecesszió jegyében fogant, az 1920-as években élte fénykorát, s karrierjének csak az újabb világháború vetett véget. A számolócéduláról van szó, amely végigkísérte e korszak sokszínű üzleti életét. Színes, képes oldala gyárakat, üzleteket hirdetett vagy vásárlásra csábított, később pedig árucikkeket reklámozott. Üres túloldala jegyzék, blokk gyanánt szolgált, s így jutott a vásárlók kezébe. Szívesen számoltak rajtuk kereskedők és pincérek, boltokban, éttermekben, kávéházakban vagy mulatókban. A számolócédulák népszerűsége abban rejlett, hogy közvetlen kapcsolatot teremtettek gyártó és fogyasztó, ipar és kereskedelem között. Ugyanakkor „hazakísérték" a vásárlókat. így családi körben mindennapi szereplésükkel tudatosították a márka- és védjegyneveket. Mint tudjuk, a legmagasabb reklámhatást az állandó ismétléssel lehet elérni. Ennek az elvárásnak is eleget tettek a nagyobb cégek által ezerszámra nyomtatott színes képecskék. Felnagyított változataik, a plakátok már ismerősként köszöntek vissza utcákon ós tereken. Tervezőik - gyakran neves művészek - sok esetben igen magas színvonalon valósították meg bizarr, játékos, naiv, vagy humoros ötleteiket. E kis méretű alkalmazott grafikai alkotások hordozzák mindazokat a stílusjegyeket, amelyek korszakuk képzőművészetét is jellemezték.