Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007)

utolsó fénykép l^örleyről A zajos események után újra szürke hétköznapok következtek. A gyárban nem állt meg a munka, hiszen ezekben az években már több mint 1 millió palack pezsgőt készítettek. Törley mégis pihenésre szánta rá magát. Elment a fényképészhez, majd néhány nap múlva elutazott Ostendébe. A családtörténeti dokumentumok így számolnak be a váratlanul bekövetkezett, szomorú e s em é ny e k r ő 1 : „Egyik éjjel rosszul lett, vonaton át akarták szállítani Brüsszelbe, hogy megoperálják, de már elkéstek, hajnalra Törley József meghalt, perforált vakbéig}'ulladásban. Brüsszelbéíl vonaton szállították haza a holttestét, és idehaza augusztus 3.-án volt a temetése, ideiglenesen a Kerepesi úti temetőben. Általános és országos volt a részvét, mely ravatalát és családját körülvette. A kormány tagjai, a közélet jelesei a legmelegebb hangú részvéttáviratokban siettek osztozni a lesújtott család gyászában: Apponyi Albert gróf »az érdemes magyar iparos halala« fölötti fájdalmát fejezte ki. Kossuth Ferenc ezt a táviratot intézte a gyászolókhoz: »Legoszintebb részvéttel értesülök a váratlan szerencsétlenségről. Az elhunytban a magyar iparügyek legérdemesebb és legkiválóbb úttörőjét vesztette. Kossuth.« Szterényi József államtitkár a következő sorokkal kei-este fel a gyár alkalmazottait: »Megdöbbenessel értesültem nagyérdemu főnöküknek hirtelen haláláról, kiben a magyar ipar egyik legérdemesebb munkását és büszkeségét vesztettük el. Fogadják, kérem méh- részvétein kifejezését, abban a