S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

a modern grafikába. A gép szeme sokkal tisztábban, tökéletesebben és mindenekfelett gyorsabban rögzíti a tárgyakat, azonkívül sokkal nagyobb tere van a képhatárok és egyéb látványosságok megrögzítésében, mint az emberi szemnek. (...) A fotómontázs különféle személyek, tárgyak vagy egyéb eszközök fényképeinek képpé alkotott egyberagasztása. (...) A fotomontázsnak plakátcélokra való felhasználása nem a legkönnyebb megoldásokhoz tartozik, mivel rengeteg kép felhasználása néha tömött és zavaros foltot ad és igen nehéz a felhasznált képtöredékeket helyes perspektívába és tónusba beállítani, de hozzáértő kézben a jelenkor egyik legkifejezőbb és legnagyobb jövőjű reklámeszköze. [Magyar Grafika, 1930. 32. o.) Művészek a plakátról A művészi plakát. A budapesti grafikai főnökök egyesülete március hó 30-án a budapesti Vigadóban felolvasóestét rendezett, mely alkalommal Tuszkay Márton festőművész „A művészi plakát" cimen tartott érdekes előadást. Előadásában mindenekelőtt a plakát történetét vázolta, majd pedig részletesen ismertette a jelenkori külföldi plakáttervező művészek sikerült munkáit vetített képekkel s eredeti plakátok bemutatásával kisérve előadásának ezt a részét. Végül tömören összefoglalta a jó plakát kellékeit, hangsúlyozva, hogy „nem az a lényeges, hogy a plakát lessék, hanem hogy fellünjönl" (Az Üzlet, 1912. 8. sz.) ]aschik Álmos, A művészi plakát (...) ]ól esnék látni egy néhány fürdő plakátot is. Budapest ugyanis, ha ezt kevesen hiszik is, praedestinált fürdőváros, mely effajta intézményeit az összes külföldi kulturkiállitásokon büszkén mutogatja az idegeneknek. Tehát annak is elérkezett volna már az ideje, hogy erről a budapesti közönség, és a Budapesten megforduló idegenek is tudomást szerezzenek. Végre az még sem egészen európai állapot, hogy az ember nehezen megszerezhető prospektusok utján ösmerkedjék meg saját városának fürdőviszonyaival.