S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

Rosner Károly, Idegenforgalmi plakátszemle Bármely célkitűzés vezette is az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt nemzetközi idegenforgalmi plakátkiállításának megrendezésében, nagy köszönettel tartozunk érte! A kiállítás olyan sok tanulságot hozott, amit talán még a rendezők sem vártak tőle. Az első és az idegenforgalmi propaganda szempontjából legértékesebb tanulság a kiállítás minden várakozást messze felülmúló látogatottsága volt. Bebizonyosodott, hogy a képszerű ábrázolású reklám az, amely a publikum legszélesebb rétegeit a legerősebben mozgatja meg. A kiállítás laikus látogatói körében elhangzott számtalan vita mutatta, milyen nagy figyelemmel kíséri a nagyközönség a plakátokon kialakuló új stílusokat és mondanivalókat. A második meglepő tanulsággal újra a nagyközönség szolgált. Bebizonyította, hogy a szokványos modorú (naturalista) kép-ábrázolással szemben az újszerű meglátást és új festői módot részesíti előnyben. A rendezőség által a látogatók között kiosztott szavazólapok szerint a „legszebb plakát" címet 625 szavazattal Konecsni-Ferry „Hortobágy" plakátja; a „legpropagandisztikusabb plakát" címét 592 szavazattal Konecsni-Ferry „Budapest Fürdőváros" plakátja nyerte. (...) {Reklámélet, 1936. február) Plakátolimpikon lett két tehetséges fiatal magyar grafikus: Konecsni György és Kling György, akik az utóbbi esztendőkben a magyar plakátgrafikusok legjobbjai közé küzdöttek fel magukat. Idegenforgalmi plakátjukat a római nemzetközi plakátkiállításon Fuad király aranyserlegével tüntették ki. Ez ország-világraszóló sikert jelent, olyan sikert, amit ez a két kitűnő magyar tehetség tényleg meg is érdemel. (Reklámélel, 1936. május)