Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Dr. Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. század végi pesti cukrászati termeléshez. II. rész
nyol fal (paravent Era így terelődő gyanút a mennyiségnek súlymértékkel jelölése oszlatta el. Az a pedig az i bécsi dialektusban előforduló a-ra váltásának (Mayr 56.) és az a - többes számra tekintettel - umlauttá válásának tűnik. A sütemény nevének eredete még feltárásra vár. Grimm-nél (XIV/2. 154.) megtaláljuk a Wind főnévnek azt a jelentését is, hogy „als Gegensatz zu etwas Festen", majd így folytatja: „Daneben wird Wind anschaulich den festen Speisen entgegengesetzt". Wahrignil (4022) Windbeutel nevű süteményt találunk. Duden (766.) szerint a XVIII. sz. óta ismert Windbeutel szó levegővel kitöltött tasak, átvitt értelemben üreges süteményt jelent. Der Vollständige Conditor (186.) a felvert tojáshab és cukor keverékéből való tésztából kis bádog kiszúrókkal alakított vagy halmocskák alakjában sütött édességet Auflauf oder spanischer Wind-nek nevezi. A spanisch(er) Wind Gartler-nél még nem található, de a Gartler-Hikmann féle szakácskönyvben és ennek 1810. évi (29.) kiadása tárgymutatójában Wind spanische von Zucker zu machen és az 588. old.-on, ill. az 1810. évi kiadás 489. old.-án Wind schpanische szerepel. Az 1828. évi (34.) kiadásban, amely F. G. Zenker „gepfüfter Chemiker und erster Koch Sr. Durchlaucht des Herrn Fürsten von Schwarzenberg" átdolgozásában jelent meg, Spanischer Winddel találkozunk (381. old.). E receptek szövegéből kitűnően maguk a recept szerint készült sütemények voltak a Spanische Windle). Emelett szól, hogy a Spanische Wind-Torte szolgai fordításával nyert elnevezés szerinti spanyolszéltorta (Németh Susanna: Nemzeti szakácsné. 2. kiad. Kassa 1836., 228., Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve. Rövidített és átdolgozott kiadás. Bp. 1970., 527.) készítésénél cukor és tojáshab keverékéből fecskendezendő halmocskákat a Pesther Kochbuch (361.) és ezzel egyezően ennek a kézirat lezárása után megismert 1829. évi (4.) kiadása (343.) Kleine spanische Windenek nevezi. A receptben a cukorral felvert tojáshab spanischer WindteigkéxW szerepel. Németh Zsuzsanna „spanische Winde" alakítására és idézett magyar nyelvű szakácskönyvében „spanyol szelek" nyomásara ad utasítást, ugyanakkor a „spanissher Windteig'-gel, ill. „spanyol széltész tét'-val való bánásmódot magyarázza receptjében. {Németh: Kochbuch 197., Németh: Nemzeti szakácsné 228.) Tehát az alakított dísznek is spanischer Wind és a masszának is spanischer WindHeig) volt a neve. Csak későbbi elnevezésátvitelnek és jelentéstapadásnak látszik a nem halmocskák formájában, hanem más (koszorú, karika stb.) alakban kisütött cukros tojáshabnak spanisch' Wind névvel nevezése. A receptkönyvek tanúsága szerint a XV11I. sz. végén, a XIX. sz. első éveiben még nem volt ismeretes Pesten, de még Bécsben sem a Spanische Windtorte. Nem ismerteti a Gartler-Hikmann-féle szakácskönyv Zenker átdolgozásában megjelent 1828. évi 34. kiadása sem. A rendelkezésünkre álló legrégebbi forrás, amely szerint a Spanische Windmasse-ból tortát készítettek, Zenker 1831-ben Bécsben megjelent szakácskönyve (F. G. Zenker: Nicht mehr, als sechs Schüsseln! Ein Kochbuch für mittlere Stände. Wien 1831.) , amelyben a Spanischer Wind nevű habsüteményt követően találjuk a Spanische Windtorte-t (414. old.) 1874-ben a belügyminiszter mint egészségügyi főhatóság a „cukrászatokban" készülő egyes „czukortárgyak, nevezetesen az úgynevezett habsütemények" chromsavas ólommal (chromgelb) való színezést tiltó 12859/1874 BM. sz. rendelkezésében az érintett készítmény német nevét is alkalmazza, a habsüteményt Windgebâck-ként nevezi meg. (Rendeletek tára 1874. 228.) A Pesther Kochbuch receptjét szó szerint átvevő St. Hilaire-féle szakácskönyvnek a 180. sz. jegyzetben már említett magyar nyelvű változata (319.) a felnyomott halmocskákat „spanyol csigák"-nak a tortát „spanyol csiga tortá"-nak nevezi. Eszerint a fordító megitésése az volt, hogy a sütemény ném. nevében szerepelő Wind szónak nem a Wind (= szél) főnévhez van köze, hanem az a winden (= tekerni, csigázni) igével, ill. az abból származó Windung (= tekeredés, tekervény, kanyarodás, kanyarulat) főnévvel van összefüggésben, és a fecskendezéssel kialakuló csigák csavart vonalaira utaló elnevezéssel áll szemben. A spanisch (spanyol) jelző a sütemény spanyol (vagy spanyolnak hitt) eredetére (tehát első alkalommal Spanyolországból történt átvételére, spanyol módon való készítésére) utal. Használatos volt a német köznyelvben a spanisch jelző az idegen, a külföldi jelölésére is. ( Adelung IV. 160.,Grimm XI1. 1885.). Tehát idegen eredetű, külföldről - talán valóban Spanyolországból - történt átvételre utal a jelző. Ezt támasztaná alá a cukor és felvert tojáshab keverékének sütésével készült sütemény fr. elnevezésével - meringues - kapcsolatosan elterjedt az a feltevés (Littré, Emile: Dictionaire de la langue fracaise. 1-VII. Paris, 1958., V. 136.). is, hogy ez sp. eredetű szó. A legújabb francia nyelvtörténeti kutatási eredmények szerint azonban az 1737-től előforduló meringues elymologiája ismeretlen. (Robert 1073., Bloch-Wartburg 404.). Ez a kutatási eredmény nem zárja ki, hogy a szó sp. származásának hiedelme keltette a sütemény sp. eredetének hiedelmét is, s ennek folytán tapadt a spanisch melléknév a Wind főnévhez. A sütemény eredetét borító homály megállapítása mellett - leltárunkból - azt is megállapíthatjuk azonban, hogy a cukor és tojásfehérje keveré132
