Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

H. Szűcs Gitta: A Pesti Nagykereskedők Testülete

szor

9,l833-ban pedig négyszer többen voltak mint a testületiek. A polgári testületben levő 178 kereskedővel együtt ekkor Pesten a kereskedelemmel foglalkozók száma — beleértve a zsibárusokat, szatócsokat és alkuszokat is - összesen 942 volt. Közöttük 30 polgári testületi és 64 izraelita nagykereskedőt találni

1 A nagykereskedők ekkor már bizományi, szállítmányi, váltó- és egyéb bankügyletekkel is foglalkoztak. A nagykereskedés jelentőségére utal az alkuszok nagy száma is (40), akik általában a nagybani eladásokat közvetítették. A nagykereskedők csoportja gazdasági potenciájuknál fogva a Polgári Kereskedők Testületében vezető szerephez jutott. Számarányukat tekintve is — a fűszerkereskedők után — a második helyet foglalták el. Elsősorban a nagykereskedők tőkebefektetésével épült fel részvénytársasági alapon a Pesti Kereskedelmi Épület 1827-29 között a dunai rakodópiacon (ma: a Roosevelt tér déli része, az épülő Átrium szálloda helye). A testület díszes székháza a magyar kereskedelmi élet fellendülésének jelképe lett. Építésének célja az volt, ,,hogy hazánkban a kereskedelem fejlesztessék és lehető tökéletességre emeltessék". Az épületben levő intézmények tagjai és vezetői a nagykereskedők közül kerültek ki. Első emeletén az 1830ban alapított kereskedelmi kaszinó kapott helyet, földszintjén pedig 1831. március 1-én nyüt meg az ún. Kereskedelmi Csarnok, rendeltetése szerint a hazai terményekkel való tőzsdekereskedelem színtere

1 1. Az 1830-as évektől kezdve a nagykereskedők számbeli növekedése nem volt jelentős: 1836-ban a 444 pesti kereskedő között 40 a A Pesti Kereskedelmi Épület 1856-ban 92