Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
H. Szűcs Gitta: A pesti szatócsok
törvénytelennek minősítették, és vissza akartak térni a régi céhes közösségekhez. A bomlás a Pesti Kalmár Társulatban is végbement, ahol a folyamatot még a szatócsfoglalkozással szemben kialakult hagyományos ellenszenv is motiválta. Az ellentétek 1865-ben éleződtek ki és a szatócsok kiválási mozgalma 1867-ben nyílt formát öltött. Március 14-én külön gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy a társulati vagyonnak rájuk eső részével kiválnak és újból önálló társulatot alakítanak. Taglétszámuk ekkor 670 volt. „Nyilatkozat"-ban rögzítették háttérbe szorításuk körülményeit és mindazt az anyagi és erkölcsi visszaélést, amit velük szemben a társulat elnöksége elkövetett. „A szatócsokat - írták a többi közt -, az üléseken bántatlanul sértő kifejezésekkel illetik". 3 2 Az anyagi jellegű pereskedések hosszú sorozatát követően azután 1870. augusztus 24-én mégis megtartotta alakuló gyűlését az új Pesti Szatócs Testület. Időközben hatályba lépett az önálló magyar törvényhozás első ipartörvénye az 1872: VIII. törvénycikk. A törvény a legtágabb értelemben szentesítette az iparszabadság elveit, még az általa életre hívott szervtípus: az ipartársulatba való belépést sem tette kötelezővé. A pesti szatócsok - testületi életük megerősödését bizonyítandó - a budai szatócstársulattal 1873-ban meginduló egyesülési tárgyalások alapján nevüket Budapesti Szatócs Ipartársulat-ra változtatták. 3 3 A társulatba számos fűszerkereskedő is belépett, elnökük is ün. tanult fűszerkereskedő lett. Újból napirendre került - mint probléma — a sokak szemében pejoratív értelmezésű szatócs szó, annál is inkább, mivel sokakat csupán a társulat elnevezése tartott vissza attól, hogy belépjenek. A tervezett címváltoztatást az 1884: XVI1. törvénycikk, az újabb ipartörvény tette aktuálissá. E korszakban ugyanis sor került új kereskedelmi törvény kiadására is, a foglalkozások korszerű meghatározására, a szatócs vegyeskereskedővé minősítésére. Az 1884-től kezdve Első Budapest Fővárosi Kis- és Közép-kereskedők Társulata elnevezésű egyesülés már egyenrangú helyet foglalt el a korszak kereskedelmi érdekképviseletei között. 79
