Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
S. Nagy Anikó: A távolsági kereskedelem útvonalai Magyarországon a X-XIV. században
57 Werner, Joachim: Waage und Geld in der Merowingerzeit (Sitzungberichte der Bayerischen Akademie der Wissenschaften) München, 1959., Méri István: Az Árpád-kori pénzváltómérleg. FOLIA IV. 1954., 106-114. 58 Gedai István: Fremde Münzen im Karpatenbecken aus dem 11-13. Jahrhundert. ACTA 21., 1969., 105-158., Ua: Adalék a XI-XII. századi bizánci pénzek forgalmához. FOLIA XIX., 145-148. 59 Huszár Lajos: Der Umlauf ungarischer Münzen des 11. Jahrhunderts in Nordeuropa. ACTA 19., 1967-, 175. 60 Erdélyi László i. m. 94. 61 Györffy: István király, 336. 62 Dienes István i. m. 38. 63 Mesterházy Károly, Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok Hajdúsági Múzeum Évkönyve. Hajdúböszörmény, 1973., 41-45. 64 Gedai István: Numizmatikai adatok a Dukatus területén. FOLIA XX., 99-103., Ua: Numizmatische Angaben zur Frage des „Dukatus". Móra Ferenc múzeum Évkönyve. Szeged, 1969., 2., 207-209. 65 Kálmán I. tk. 33. f. Corpus Iuris 1000-1301., Millenium i kiadás. 66 Mesterházy Károly i. m. 46. 67 II. András 1222. évi aranybullája 24. cz., Corpus Iuris 1000-1301. Milleniumi kiadás. 68 Komoróczy György: Ipar és kereskedelem Szent István korában. Bp., 1938. 69 TÖRTÉNELMI TÁR 1880., 99-100., 106-107. 70 Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények 77-., 2., Bp.,é.n., 11. 71 Pach Zsigmond Pál: Egy évszázados történészvitáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon. SZÁZADOK 1972., 1-5., 850-887., Glaser Lajos: Der Léván telhandel in Ungarn im 11. und 12. Jahrhunderts. Ungarische Jahrbücher 1932. 72 Glaser Lajos: A Dunántúl középkori úthálózata. SZÁZADOK 1929., 138-167., 207-218. 73 Boulnois, Lucei. m. 154-155. 74 A hajózáshoz Ellmers, Detlev: Frühmittelalterliche Handelsschiffahrt in Mittel-und Nordeuropa. Neumünster, 1972 ., Marjai Imre-Pataky Dénes: A hajó története. Bp., 1973. Középkor 145-179. A hajózáshoz és általában a kereskedelemhez gazdag metszetanyag: Steinhausen, Georg: Der Kaufman in der deutschen Vergangenheit. Leipzig, 1899., és Veit, Ludwig: Handel und Wandel mit aller Welt. München, 1960. 75 S. Nagy Anikó-H. Szűcs Gitta: A kereskedelem története. Kereskedelmi és gazdasági ismeretek I. (A kereskedelmi szakmunkásképzés számára) Bp., 1976., 61-64. 76 Pleidell Ambrus: A nyugatra induló magyar külkereskedelem a középkorban. Bp., 1925., 34. TI Koch, Bernhard: Kölcsönhatások a középkori osztrák és magyar pénzügyekben. Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1972., 95. 78 Györffy: Árpád-kori, 703. 79 Gedai István: A gyönki XIII. századi éremlelet. FOLIA XVIII., 139-148., Pohl Artúr: A friesachi dénárok és magyarországi forgalmuk. AZ ÉREM 1975., 2. 80 Huszár Lajos: Bajor pénzek forgalma a középkori Magyarországon. SOPRONI SZEMLE 1972., 2., Ua: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. SZÁZADOK 1971., 1150-1184. 81 Szentpétery Imre: Az Árpád-kori királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1930. 82 Komoróczy György i. m. 49. 83 MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNETI SZEMLE 1898., 237. 84 Kálmán I. tk. 76. f. Corpus Iuris 1000-1301. Milleniumi kiadás. 85 Hóman Bálint: A XIV. századi aranyválság. Fejérpataky Emlékkönyv. Bp., 1927., 215. 86 Paulinyi Oszkár: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége. Bp., 1933. 87 Janin, V. L: Nyírfakéreglevelek üzenete. Budapest- Uzsgorod 1980., 241. 88 Gedai István: A Dunántúl szerepe az Árpádkor kereskedelmében numizmatikai adatok alapján. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 8., 1969., 253. 89 Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorbaa Bp., 19251., 30. 90 Huszti Dénes: Olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Bp., 1941., MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE 1895., 245. 91 Tardy Lajos: A tatárországi rabszolgakereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században. (Körösi Csorna Kiskönyvtár 17.) Bp., 1980., 30-33. 92 Tardy Lajos: Régi hírünk a világban. Bp., 1979., 55-56. 93 Myrai Szent Miklósnak - többek között a kereskedők védszentjének - plébániája körül volt alatinusok negyede, ahol Thomas Pinqusnak négy háza és több boltja is volt. (Hasonló latinus negyed Székesfehérvárott is volt. ; Zolnay László: Az esztergomi latinusok. A tales 44
