Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

S. Nagy Anikó: A távolsági kereskedelem útvonalai Magyarországon a X-XIV. században

désében nem elhanyagolható a távolsági kereskedelem szerepe. Különösen a magasabb kultúrák terjesztése hatott termékenyen a nomád világra. Az iráni ezüstedények ábrázolásait a nomád népek saját hitviláguk szerint értelmezték. Természetesen csak azokat az ábrázolásokat, azokat a díszítőelemeket fogadhatták el és építették be később saját kultúrájukba, melyek eszmevilágukhoz közel állottak. A kereskedőknek tehát jól kellett ismerniük azokat a népeket, amelyekkel kereskedni szándékoztak, tudniuk kellett, mit adhatnak nekik, s milyen termékeket várhatnak tőlük cserébe. Ezért nem szabad lebecsülni a mohamedán földrajzírók tudósításának forrás értékét. A magyarok iránti ^.érdeklődésük sem lehetett véletlen. A perzsa kereskedők érdekeltsége Levédiában tovább erősödött. Az iráni ezüstök mellett közép-ázsiai, kaukázusi és bizánci készítmények is szép számmal eljutottak hozzájuk.

7 Az iráni eredetű fizet, vásár, vám,, szatócs, kereskedő szavunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatok emlékét őrzi. A Kazár Kaganátus léte és politikája hosszú időn keresztül meghatározó volt a magyarság számára, akik szomszédságában éltek hol szorosabb, hol lazább kapcsolatban. A kazárok fejlett kereskedelméről vallanak a keleti források. Kiemelik a keleti országokkal és a bizánci városokkal folytatott kereskedelmüket. Területükön zajlott le a nemesprém-tranzitforgalom a Volga víziútján Horezmbe. Az uralkodó politikája ösztönözte ezt a forgalmat, hiszen főjövedelme a vámokból származott. Jelentős volt a rabszolgakereskedelem is. A Kazár Kaganátus területén megforduló kereskedőnépség sokszínűségéről tanúskodik az, hogy a kereskedelem központjában, a Volga deltájában fekvő Itil városban külön bíróságot állítottak fel a különböző nemzetiségű kereskedők számára, ügyeik intézésére. A kereskedők akadálytalanul közlekedhettek a kaganátus egész területén, védelmet élveztek, de a felügyeletet, a kereskedelmi utak ellenőrzését a kazárok tartották a kezükben.

8 A magyarság katonai ereje a 9. század első felében a kazárokéval vetekedett.

9 Etelközben a kazárok, bizánciak, dunai bolgárok és rusz varégok közé ékelődve, a kazárokhoz hasonló, önálló politikát folytattak. A kereskedelemben is a kazárokéhoz hasonló szerepet játszhattak a maguk területén. Ellenőrizték a kor egyik fő útvonalát, a Dnyeper alsó szakaszán levő varég—bizánci utat.

1

0 Régészeti leletek, a meginduló arab dirhemforgalom jelzi ennek az útnak növekvő jelentőségét.

1

1 Az arab dirhemek, valamint a keleti luxuscikkek kazár területekről, a magyar kereskedelmi kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet játszó volgai bolgárok területe felől érkeztek. (A volgai bolgárokkal való kapcsolat szorosabbá válásában az is nagy szerepet játszott, hogy a kazár—magyar viszony a IX. században megromlott.) A IX. században erőteljes fejlődésnek induló, s a nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódó Kiev területén, katonai szolgálatot ott teljesítő magyar harcosok hagyatékának tekinthető régészeti anyag került elő.

1

2 Soloniev a Kiev területén ismert ugor elnevezésű helyneveket magyar kereskedők telephelyének tartja.

1

3 (A magyarság kievi szereplése még nem ismert pontosan.) A magyarok részt vettek a Bizáncba irányuló rabszolgakereskedelemben. Bizánc a XII. századig a rabszolgakereskedelem központja volt, ahol külön vásárteret létesítettek erre a célra.

1

4 Általában hadifogoly rabszolgák voltak az adásvétel tárgyai, de gyakran előfordult családtagok áruba bocsátása is. Maszudi írta a türkökről, hogy Konstantinápoly fala alatt a nőket és gyermekeket eladták szövetből, brokátból és selyemből készült ruhákért.

1

5 Nem véletlen, hogy Ibn Ruszta arab földleíró az etelközi magyarokról a rabszolgakereskedelemmel kapcsolatban írt: „A 26