Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

első budapesti eszpresszóra, Túrós Emil a budapesti nemzetközi ifjúsági bemutatóra és a magyar szakácsok külföldi szerepléseire emlékezik. Sashegyi Lajos „Egy pincér életútja háborúban és forradalmakon át" címmel közöl értékes részleteket. ad d) A kiállításainkkal kapcsolatos feljegyzések csoportjára egy jellemző adat: „A vendégfogadótól a szállodáig" című kiállításunkról 190 oldalnyi rajz, vázlat, feljegyzés gyűlt össze, nagyrészt szakmatörténeti kutatások eredményeiként. Idesorolhatjuk egyes múzeumi dolgozók munkanaplóit. ad e) Az üzletlistákat és a statisztikai adatokat tartalmazó kiadványok többsége a könyvtárban található. Az adattárban általában kisebb vállalati összeállítások szerepelnek, egyes visszaemlékezésekben szerepelő adatok, ipartestületi jegyzékek, iparlajstromkivonatok vagy pl. „Magyarország ajánlható vidéki szállodái és vp--déglői" című lista 1900-ból. A jelenkorboi forgalmi adatokat, az üzletek számára és alapterületére vonatkozó összeállításokat, hálózatfejlesztési és intézkedési terveket, kül böző összefoglaló, beszámoló jelentéseket, előterjesztéseket találunk. ad f) A szakoktatással összefüggő adattári anyagban szakmai versenyekre, vetélkedőkre összeállított kérdés-feleletek találhatók, amelyek felölelik a szakma egyes ágaival (szálloda, felszolgálás, szakács, cukrász) kapcsolatos kérdéseket éppúgy mint a munkásmozgalomra, szakmatörténetre és az általános műveltségre vonatkozó ismereteket. Idetartoznak olyan speciális témakörökkel kapcsolatos összeállítások mint pl. ételnevek eredete, utcanév-azonosítási jegyzékek, különböző étkezési szokások, étel- és italreceptek, diétás, burgonya-, vad- vagy karácsonyi ételekkel kapcsolatos összeállítások. Bár nem tartozik szorosan az adattárban nyilvántartott anyagokhoz, információk adásához még háromféle, ABC-be rendezett és folyamatosan bővíthető rendszer nyújt segítséget. Az első az ún. üzletkataszter, melyet egyelőre a fővárosi üzletekről készítettünk el. Szabad lapokból áh, egy lap egy üzlet helyére, múltjára vonatkozó adatokat, idézeteket, forrásokat tartalmaz. Másodikként a mintegy 7000 annotált bibliográfiai utalócédulát említjük, amelyek eddig 48 különféle folyóiratnak az 1869— 1947. évekből származó, röviden kivonatolt híreit, cikkismertetéseit tartalmazzák. Végül sok szakmatörténeti adatot tartalmazó alapvető művek általunk készített névés helymutatóit említjük. Gundel Imre „A vendéglátás emlékei" című könyvéhez készített, a nyomtatásban megjelent műnél jóval részletesebb kéziratának névmutatója pl. több mint 2000 címszót tartalmaz. Ez a rendszer eddig alkalmasnak bizonyult arra, hogy a hozzánk forduló különféle szerveknek megfelelő információkat adjunk. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy pl. a könyvtárunkban levő címtárak, évkönyvek vagy akár szépirodalmi művek, üzletlisták, hirdetések stb. adatainak feldolgozása még úgyszólván meg sem kezdődött, és azok levéltári hitelesítése csak kis területre korlátozódott: azt mondhatjuk, hogy egyrészt jelenlegi kapacitásunkat figyelembe véve, a munka nagy része, illetve egy korszerűbb, pl. lyukkártyás adatrögzítő, -rendszerező nyilvántartás alapjainak lerakása és kifejlesztése valószínűleg egy újabb kutatói generációra hárul majd. (Gundel Imre) A VENDÉGLÁTÓIPAR-TÖRTÉNETI FOTOGYÚJTEMÉNY Intézményünket sokan keresik fel különféle adatokért, de általában azokhoz kapcsolódó illusztrációkat is keresnek. Sokkal gyakoribb azonban, hogy kizárólag képanyagot kérnek általános témákban (pl. kávéház) 227