Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

A VENDEGLÁTÖIPAR-TÖRTENETI ADATTAR Az adattár a tudományos feldolgozó- és kutatómunka végzéséhez segítséget nyújtó feljegyzések gyűjtőhelye. Ezeket érkezési számsorrendben tároljuk, a folyamatosan ABC-be rendezett mutatócédulák segítségével azonban a keresett összeállítás, vagy adat könnyen megtalálható. A vendéglátóipar-történeti adattár 1315 tétel 28 415 lapjából áll. Az anyag használhatóságát mintegy 1700 mutatócédula biztosítja. Az adattári feljegyzések két részre oszthatók. 1. A feljegyzések egyik része szorosan kapcsolódik egyes tárgyakhoz, elősegítik azok értékelését, részletes adatokat rögzítve azok eredetéről, koráról, használatáról, anyagáról, alkotójáról (gyártójáról). Ilyen feljegyzéseket készítünk olyan tárgyakról is, melyeket valamilyen ok miatt nem sikerül megszerezni, de a leírás pótolja a tárgy hiányát. Rajzos feljegyzések készülnek nagyobb berendezések bontása előtt, hogy azok esetleg csak évek múlva sorra kerülő újbóli felállításához segítséget nyújtsanak. Egyes tárgyak restaurálási munkáiról menet közben is készülnek felvételek, hogy későbbi restaurálásukhoz támpontul szolgáljanak. Még egyes fotókról is írunk feljegyzést, ha az ábrázolt személyek, események, körülmények bővebb magyarázatra szorulnak. Idesorolhatjuk az egyes dokumentumainkról készült fordításokat, magyarázatokat is. 2. Az adattári feljegyzések másik részét a következő csoportokra oszthatjuk : a) A múzeum belső és külső munkatársai, illetve megbízott kutatók által írt forrás értékű tanulmányok, melyek megjelentek ugyan nyomtatásban, de csak rövidített változatban. b) Általában nem történészek által készített, sok esetben vitatható értékű, de a további kutatásokhoz támpontul szolgáló, nagyobb terjedelmű összeállítások. Idetartoznak egyrészt a pályázatokra beérkező munkák, másrészt egy-egy megye, város vagy vállalat kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenységét ismertető összeállítások, harmadrészt egy üzletprofil vagy tevékenységi ág, egy szakkifejezés meghatározása, egy vagy több szólásmondást, feliratot, idézetet tartalmazó feljegyzések. c) írásban kapott vagy az érintett személyiek) kikérdezése alapján általunk írt visszaemlékezések személyekről, családi kapcsolataikról, ezzel összefüggésben egy vagy több üzletről, azok berendezéséről, választékáról, vendégköréről, szakmai fogásokról, szokásokról, tevékenységekről. d) Intézményünk és társmúzeumok munkájával, elsősorban állandó és időszaki kiállításainkká kapcsolatos feljegyzések. e) Üzletlisták és statisztikai adatokat tartalmazó feljegyzések. f) Egy-egy témakörre vonatkozó, a szakoktatásban és ismeretterjesztő tevékenységünk során hasznosítható összeállítások, bibliográfiák. Az egyes csoportokba tartozó adattári feljegyzésekről a következők szerint adunk tájékoztatást. ad a) A forrás értékű tanulmányok legjelentősebb része intézményünk 1970. és 1976. évi, valamint jelenlegi évkönyvében szerepel. Ezen túlmenően elsősorban a témák sokrétűségének érzékeltetésére emelünk ki néhányat. Dr. Béres András „Pásztorkonyha, pásztorételek" címmel írt tanulmányt. A Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat a műemléki rekonstrukcióra kerülő épületekről előzetesen tudományos dokumentációkat készít, ezek közül azokból kapunk egy példányt, melyekben vendéglátóhely működött és amelyekhez több-kevesebb adatot mi is szolgáltattunk. Gadanecz Béláné dr. „A vendéglátóipari dolgozók helyzete és mozgalma a fehérterror időszakában", dr. Horváth Iván munkatársunk „Vendéglátás a magyar népi kultúrában", „Baja város kereskedelmének 225