Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez I. rész

olvasható

1

6 leltárakban szereplő szaknyelvi szavak értelmezéséhez Gartler bécsi szakácskönyvében,

1

7 Németh Zsuzsanna német nyelvű pesti szakácskönyvében,

1

8 a Doll-féle cukrász-receptkönyvben

1

9 és Kugler G. cukrászati kézikönyvében

2

0 található szómagyarázat, továbbá ugyanezekben a könyvekben közölt receptek, azonkívül a Gartler—Hikmann-féle bécsi szakácskönyvnek korszakunkhoz közel álló időben megjelent kiadása,

2

1 a Magyarországon megjelent legrégebbi (német nyelvű) cukrászati szakkönyv,

2

2 és a Pesther Kochbuch korai kiadásai közül rendelkezésre állott 1835. évi kiadás,

2

3 egy XVIII. sz. végi grazi szakácskönyv

2

4 és egy XIX. sz. végi német konyhaművészeti lexikon

2

5 használata nyújtott segítséget. Néhány kérdésben eligazítást adott Szilassy Alfonznak a magyar cukrászipar idegen (túlnyomó részt német eredetű) szavainak magyar jelentését közlő szógyűjteménye.

2

6 A hasonló jellegű korábbi tanulmányban

2

7 alkalmazott módszert követve, a leltárakban szereplő ingóságok felsorolásánál zárójelben közlöm az ingóságnak a leltár szerinti német megnevezését. Az ehhez fűzött jegyzetben olvasható értelmezés hozzásegít a helyes fogalomalkotáshoz. Ma már nem használatos termelőeszközöknél korabeli források alapján ismertetésre kerül azok használatának módja, nyersanyagoknál pedig azok felhasználása. Ezeknél Krünitz igen részletes (közel két és félszáz kötetes) közgazdasági enciklopédiája,

2

8 egykorú áruismereti kézikönyvek

2

9 és a már említett receptkönyvek voltak a források. E vonatkozásban segítséget nyújtott Meyer lexikonja.

3

0 Ahol a leltározott dolog elterjedéséből, a szókölcsönzéseknél az átadó és átvevő nép kapcsolatából, a jelentésváltozásból, a cukrászatot közvetve vagy közvetlenül érintő művelődéstörténeti következtetés vonható le, vagy a szó által jelentett fogalom történetének bemutatása ezt a célt elősegítette, a szó történeti etimológiáját is közlöm. Ebben a vonatkozásban Wahrig szótára, Kluge szótárának Götz és Mitzka által átdolgozott kiadása,

3

1 valamint Drosdowski és Grebe etimológiai szótára,

3

2 francia vagy francia eredetű szavaknál a Bloch—Wartburg-féle szótár

3

3 és a „kis Robert",

3

4 olasz vagy olasz eredetű szavaknál Battisti és Alessio szótára

3

5 volt a legfontosabb forrás. Egyes kérdésekben A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

3

6 adott eligazítást.

3

7 III. Gräter Frigyes — a házassági anyakönyv életkor adatából

3

8 számítva 1759-ben — Heilbronnban

3

9 született, ahol atyja chirurgus volt.

4

0 Inas és legényéveiről adataink nincsenek. A heilbronni városi bíróság 1787. október 18-án kihirdetett ítéletével bontotta fel a Pforzheimből

4

1 való Weiss Katalinnal kötött házasságát.

4

2 Ezt követően került Magyarországra. 1789. VIII. 1-én kapott pesti polgárjogot

4

3 és 1789. szeptember 7-én Győrben újabb házasságot kötött Rajts István győri mészárosmester Katalin leányával.

4

4 Házasságukból három gyermek született: 1790. november 15-én Károly,

45 1792. január 29-én Anna,

4

6 1793. június 2-án Karolina.

4

7 Károly 1791. I. 28án,

4

8 Karolina 1795. VI. 11-én meghalt.

4

9 128