Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szövényi István: Kőszegi vendégfogadók a XVII. és XVIII. században

SZÖVÉNYI ISTVÁN KŐSZEGI VENDÉGFOGADÓK A XVII. ÉS XVIII. SZÁZADBAN A Fejér Ló vendégfogadó A XVII. század derekán még csak egy vendégfogadó, a Fejér Ló létezéséről tudunk. Gazdája 1645- j. ké

p. A F

ejé

r ló vendégfogadó ben Philisich Tamás.

2 Az épület (Részlet az 1746-os városképből) 6 Évkönyv 81 A töröktől meg nem szállt országrészek gazdasági élete a XVII. században a hódoltsági területekkel ellentétben erőteljes fejlődésnek indult. Az 1648-ig zálogbirtokként Ausztriához csatolt Kőszeg gazdasági életére kedvező hatást •gyakorolt Bécs közelsége, a város iparát a fejlettebb technikával dolgozó nyugati kézműves műhelyek ösztönző példája, kereskedelmét pedig főleg a fokozódó marha- és borkivitel lendítette fel. A varoson atmeno idegenforgalom ellátására e században létesültek először Kőszegen vendégfogadók. Mivel a postaszervezet még csak kialakulóban volt, a kezdetleges személyszállítás saját fogaton, majd a postamester alkalmatosságán történt.

1 A postalovak •elégtelen száma azonban az utazásban gyakran késedelmet okozott, ilyenkor a vendégfogadóra mint szálláshelyre nagy szükség volt. A gyors postakocsit (delizsánszot) Mária Terézia idejében állították forgalomba. Kőszegre hetenként egyszer érkezett utasaival ez a gyorsjárat, mert a városon keresztül bonyolódott le a Bécs és Károlyváros közötti személy- és áruforgalom.