Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében
dába csomagolva találták. A füles csészék füleikkel váltakozva helyezkedtek el, a tányérok pedig nagyság szerint egymásba voltak téve. 7 0 Hasonlóan kényesek voltak az üvegáruk. Valószínűen valamilyen puha anyagba csomagolták őket. A cento nevű rongyszövetet és fűrészport használhattak csomagolóanyagként. A gabonaféléket zsákokban szállították. A különféle árukat árjelzéssel is ellátták. Az amforákra, hordókra egyszerűen ráírták az árát. Sisciából, a Kulpa medréből előkerültek átlyukasztott kis ólomlapocskák, mindkét oldalukon cursivbetűs latin felírással. Ezek gyapjúbálák címkéi voltak, rajtuk a gyapjúfajták megjelölései, a mennyiségadat és árjelzés volt. 7 1 Néhány ár Diocletianus császár 301-ben kiadott ármaximáló és bérminimum megállapító rendeletéből: 1 db tojás 1 új dénár 1 modius árpa vagy őrölt só 100 új dénár 1 modius zab 30 új dénár 1 modius köles 50 új dénár 1 modius mák 150 új dénár 1 modius bab 60 új dénár 1 kg sertéshús 36 új dénár 1 kg sajt 24—36 új dénár 1 kg kecskehús 8 új dénár 1 db hizlalt kacsa vagy liba 200 új dénár 1 db sovány kacsa 100 új dénár 1 db nyúl 150 új dénár 10 db alma 1—4 új dénár 1 pár férfi szandál 120 új dénár 1 pár női szandál 60 új dénár 1 db elsőrendű üvegedény 120 új dénár 1 db egyszerű olajos üveg 100 új dénár 7 2 A római súlyrendszer a 12-es számrendszeren alapult. Babilóniai eredetű, a föníciaiak közvetítésével jutott el Görögországba, innen a görög gyarmatosítók által Itáliába. A római font súlyát a monda szerint Servius Tullius határozta meg. 1 font súlya 327,4577 g. 7 3 A súlyokon szereplő mértékjelzés nem mindig felelt meg a valóságos értékének. A súlycsökkentés szokása annyira elterjedt, hogy szükségessé vált a városokban hiteles mérlegek és súlyok felállítása és az aedilisek szigorú ellenőrzése a mérleget és súlyokat illetően. 7 4 A birodalom területén általánosan elterjedt mérlegtípus a kétkarú serpenyős és az egykarú mérleg volt. 7 5 Az egykaros mérlegek általában font és uncia beosztásúak voltak. Súlyjelzés rovátkáival a mérlegkar mindkét oldalát ellátták, a két mérlegállásnak megfelelően (1—4, illetve 5—10 font). A karos mérlegnek két változata ismeretes. Az egyiknél a kar egyik végére, a súlybeosztásnak megfelelően mozgósúlyt (ellensúly) helyeztek el, a másik végén levő 48
