Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Sergő Erzsébet: Régi magyar pásztorételek a mai magyar vendéglátóiparban

nál : ő magára volt utalva, azt ette, amit készített. Az ehhez használt főzőedények, eszközök a következők voltak. Bogrács, más néven vasfazék, 1 litertől 5 literesig, aszerint, hány személy részére kívánják készíteni az ételt. Félgömb formájú edény, átvetős, félkör alakú füllel. Szolgafa, F alakú vagy enyhén görbülő fa, a bogrács tartására. Háromláb, háromágú, vagy gúla alakú vasláb, melyre a bográcsot állítják. Fakanál, hosszúnyelű keverőkanál. Kerekfejű kanál, hosszúnyelű, evésre alkalmas fakanál. Kutyagerinc, egyfából faragott koszorú, alátét a bográcshoz. Előadásomban azokra az ételekre térek ki, amelyeket — ha módosított változatban is — a mai magyar vendéglátóipari konyhákon is megtalálhatunk. Ezek a különféle konzerválási eljárásokkal készített ételek : a) füstöléssel konzervált ételek: füstölt húsok, szalonna (amelyek egyes ételek esetében nyersanyagként kerülnek felhasználásra), 4. kép. Vashárom láb 5. kép. Fakanál 22 337