Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

zánkra idősebb Dumas-nak is. 1865 decemberében érkezett Pestre. A szájhagyomány szerint az Aranysasban, vagy a Császárfürdőben lakott, mivel ennek vize jót tett reumás lábainak.

4

8 Marie Letizia de Ratazzi Rute (Napóleon fivérének unokája) párizsi szalonjában ismerkedett meg hazánk fiaival, köztük Klapkával is. Több magyarországi útja alkalmával mindenről, mindenkiről jó benyomást szerzett, ítéletére jellemző, hogy Bécs városát „egyhangú nyárspolgári unalmasnak" tartja, míg Pestet a mozgalmasság, vigasság, mulatók, kávéházak városának.

4

9 Az eddigiektől teljesen eltérő céllal látogatott hozzánk Charles de Montalember 1861-ben. Szent Erzsébet életrajzához keresett adatokat, s közben magával ragadta a mozgalmas politikai élet. Eötvös Józseffel kötött élete végéig szóló barátságot. Egyik levelében írt mondatai bizonyítják, az ide látogató, megfelelő légkört találva népszerűsíti hazánkat, politikai, kulturális s közvetve idegenforgalmi szempontból is: „Törekszem önt megismertetni és becsültté tenni azok előtt, akik képesek megérteni az ön munkáját, meg vagyok győződve arról, hogy az ön neve előbb, vagy utóbb egész Európában eléri azt a magaslatot, mely önnek jog szerint kijár" - írja Eötvösnek.

5

0 A vallásos indítékú utazások, még a század utolsó harmadában is elég gyakoriak voltak. Victor Tissot említi 1883-ban; miközben egy kis török kápolnát keresett, zarándokok csoportjával találkozott. A muzulmán zarándokok a keresztény kolostorokban is testvéries vendégszeretetre találtak. Egyikét ezeknek, aki Arábia déli részéből jött József Nádor, a királyi palotában szállásolta el.

5

1 A zarándokok Törökországból, Arábiából gyalog tették meg útjukat. Az ellentétes véglet, aki már az ízig-vérig modern embert példázta, a sportman Stevenson Thomas. Ő kétkerekű biciklin utazta be a világot, Magyarországra is eljutott, s tudósításokat küldött a Quiting Magazin számára. Az eddigi útleírásokkal szemben érdekes kontraszként hat a magyarországi útjáról írt könyvecske, amelyben már csaknem kizárólag a sportteljesítményről, a megtett útról, az út minőségéről olvashatunk, egy-egy történettel kiegészítve.

5

2 Nehéz lenne felsorolni mindazokat az utasokat, akik könyvet, cikket írtak hazánkbeli tartózkodásukról. Nagytöbbségüknek Magyarország még mindig a „kelet kapuja", kellemes időtöltést, evést, ivást, gulyást és csárdást szolgál. Ezt némelyek barbárnak, mások elragadónak találják. Azok, akik romantikusan szemlélik a világot, ez utóbbihoz tartoznak. Ebből is következik, hogy hazánk tájai közül talán a legszebb leírásokat az Alföldről olvashatjuk. Juliette Adam így ír a magyar pusztáról: Ausztria és Stájerország tisztavizű folyóikkal, hófödte hegyeikkel, szép városaikkal, fejlett műveltségükkel hidegen hagytak, beleszerettem ellenben egy óriási síkságba, mely lapos mint a deszka, nincsenek jó útjai, nyáron kiég, télen jéggé fagy, ősz végén és tavasz elején pedig nedves és sáros."

5

3 Goustave de la Tour (hat évet töltött itt) hasonlóan érez: „Magyarázza meg, aki tudja, ezt a szenvedélyt, amelyet a magyar Alföld ébreszt az emberben... Ami ábrándozásra ösztönöz és szenvedést okoz."

5

4 Nemcsak erre a két utazóra hatott ilyen lenyűgözően a puszta, mégis korunkban szó sem eshetett idegenforgalmi kihasználásáról. Az utazási, szállási 222.