Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

létén. 1883-ban 7160 km-re, 10 évvel később pedig 7687 km-re növekszik ezek hossza. A törvényhatósági utak (megyei kezelésben levők) 1883-ban 33 514 km-t tesznek ki, ehhez 10 év alatt a megyék csupán 568 km-t építettek.

2

6 Egy közlekedésről szóló egykorú mű szerzője, Hieronymi Károly — a külföldi példák alapján —javaslatot tett az utak minőségének javítására is, bár tudta, hogy javaslata pénz és anyaghiány miatt utópia csupán.

2

7 Statisztikai kérdéseket is feszeget: „nevezetesen ösmernünk kellene az utainkon járó szekerek számát úgy, amint azt Angliában és Franciaországban ismerik. A kormánynak nézetem szerint múlhatatlan feladata lenne, az eddigi mulasztást helyre pótolva ezen adatok gyűjtését mielőbb elrendelni, mert addig is míg mindez a tudomány kívánalmai szerint megállapítva nem lesz, meg sem ítélhetjük azt, vájjon utaink fenntartása drága-e vagy olcsó."

2

8 Egyik javaslatának a megvalósítására sem került sor. 1883-ban az ország területén kongó tégla és kőburkolatú út összesen 192 km volt. A többi kőalapú kavicsburkolatú, vagy ennél is rosszabb, hepehupás, csaknem járhatatlan.

2

9 Az elégedetlen úthálózat és a vasút elterjedése ellenére megmaradt a kocsiposta forgalom is, bár a személyszállításban jelentősége rohamosan csökkent. A kiegyezés évében még 39 000 utast szállítottak, 1884-ben már csak 10 702-t.

3

0 A távíró és a telefon elterjedésével lényegessé vált, hogy az ország bármely részén tartózkodjék is az utas, gyors összeköttetést találjon lakóhelyével. Az üzletember csak így értesülhetett kellő időben anyagi érdekeit is érintő változásokról, s ha gyors üzenetet kellett küldenie, távírón, telefonon adhatta le. A turisták nagy többségének természetes igényévé vált, hogy tartózkodási helyéről minél hamarabb — akár csak levélben is — hírt küldhessenek magukról, illetve kapjanak otthonról. Angliában 1840-ben, Németországban 1843-ban, az USÁ-ban 1844-ben, hazánkban pedig 1847-ben Pozsony—

Marchegg közötti 17 km-es szakaszon építették meg az első távíró vonalat. 1882-ben 15 754 km-nyi kábelen bonyolították le a forgalmat, 1387 távíróállomáson. A nemzetközi sürgönyök száma 1883-ban több mint félmillió volt.

3

1 Bécs és Pest között a telefon összeköttetés 1893-ban indult, s már ebből az időből külön statisztikánk van a tőzsdei beszélgetésekről is.

3

2 Politikai helyzet és utazási kedv Kik és miért utaztak Magyarországra? Erre a kérdésre korszakunkban már nehéz válaszolni, hiszen csak egy évben, 1890-ben 17 172 bécsi vendég fordult meg Budapesten. A korabeli statisztikákból mindenesetre megállapíthatjuk, hogy legszívesebben Ausztriából látogattak hozzánk. Másodikként Németország következik. Sokan látogattak hazánkba vagy legalábbis itt töltöttek néhány napot a Balkánról, Romániából s — a nyugati államok közül — Franciaországból. Az angolok, akik oly szívesen jártak nálunk a század 30-as, 40-es éveiben, most csak utánuk következnek. Találhatunk a sta218.