Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

ben 1847-ben felépült a Sopront Katzelsdorffal összekötő vasút. Az elkövetkező tíz évben összesen 9 vasútvonalat nyitottak meg. 1870 és 1880 között megközelítőleg 60 vonalat építettek.

9 Az 1877 és 1880 között eltelt négy év alatt a szállított személyek száma évente 5 millió—5,5 millió között volt.

10 1889-től, amikor az államosított vonalakon bevezették az úgynevezett zónatarifa rendszert, különösen felszökött az utasok száma. „Azt akarom — mondta Baross Gábor, akinek nevéhez fűződik a zónatarifa bevezetése —, hogy a brassói ténsasszony Pestre jöjjön kalapot venni."

1

1 Hogy az árakat is érzékeltessük, Fiúméból III. osztályú gyorsvonati jegy, egységesen 4,80 Ft-ba került. A zónán kívül külön kedvezményeket — így fürdő, menettérti, idénykedvezményt — is bevezettek ekkor, 50%-os kedvezményes tarifával. A budapesti városi menetjegyiroda külön személyvonatokat indított.

1

2 A vasút gyorsaságot is jelentett. A századforduló táján a luxusvonatok Franciaországban már 75 km/ó sebességgel száguldottak. A Magyarországon 53—61 km/ó-ás átlagsebességgel közlekedő vasutak nem a legelőkelőbb helyet foglalták el a versenyben.

1

3 Elterjedése még Észak-Amerikában is váratott magára, mert a kocsi nagysága miatt a hidakat, alagutakat, kanyarokat át kellett volna építeni. 1867ben megalakult a Pullmann Palace Car Company, amely egy év alatt 47 hálókocsival rendelkezik, később a luxusvonatokat szalon, dohányzó, étkezőkocsikkal is felszerelik. A nagy nemzetközi luxusvonatok — mint 1883-tól az Orient express, a Calais—Nizza—Róma express — az étkező- és hálókocsik kombinációjából keletkeznek. A Trans-Szibériai express segítségével a London—Párizs—Berlin—Tokió útvonalat 14 nap alatt, Londontól Pekingig tartó utat 12 nap alatt tehette meg az utazó.

1

4 Mario Poth, egy hazánkba látogató francia küldöttség tagja Párizsból az Express Orienten utazott, s leírja, milyen kellemesen töltötték az időt, élvezve a kényelmes utat, társaival az étkezőkocsiban mulattak, beszélgettek.

1

5 Talán némi képet kapunk a vasutak felszereltségéről, ha számba vesszük az 1885-ös kiállításon milyen mozdonyokat és kocsikat láthattak a látogatók. A Magyar Királyi Államvasutak Vas- és Gépgyára által épített mozdony legnagyobb menetsebessége 90 km volt. A Bécs—Budapest között közlekedő mozdonyok menetsebessége 60 km. 1880-as típus az ún. „hosszújáratú I. osztályú termes személykocsi". Három 4—6 és 10 üléses szakaszból állt. Ezeket a kocsikat már belülről szabályozható fűtéssel szerelték fel, bennük mellékhelyiségek is találhatók. A II. osztályú kocsikban szintén megtalálhatjuk a belülről szabályozható fűtést — más részüknél még függő kályhákat és az olajgáz világítást alkalmazták.

1

6 Kiállítottak egy kényelem szempontjából fontos, Gross Ruber által tervezett készüléket is, amely a vasutak káros ingásait volt hivatva megszüntetni.

1' A XIX. század közepén — a gőzhajó elterjedésével — a Duna idegenforgalmi és kereskedelmi szempontból egyaránt nagy szerephez jutott, s habár egyre inkább háttérbe szorult a vasúttal szemben, még mindig jelentős forgalmat bonyolítottak le a folyón. A hajón való utazásnak az előnye, hogy az utazó kedvére gyönyörködhet a táj szépségében, s emellett kényelmesebb is, feltéve 216.