Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez I. rész
Gräter (feleségével közösen) 1790. március 17-én 600,— Ft kölcsönt vett fel apósától. 5 0 Azt lehetne hinni, hogy szorgalmas munkával folytatott szakmai tevékenysége prosperitásának előmozdítása érdekében felvett kölcsönről van szó. A nem sokkal későbbi időből való források azonban másról tanúskodnak. Gräter szertelen természete, meggondolatlan spekulációi, könnyelmű életvitele további kölcsön felvételére kényszerítették. Apósának bizalma azonban már megingott. Habár 1791. szeptember 5-én újabb — most már 1100,— Ft-os kölcsönt nyújtott vejének, a 600,— Ft-os adósságot még augusztus 24-én betábláztatta, 5 1 s amíg ennek megtérítése biztosításával másfél évig várt, az 1100,— Ft-os követelést a kölcsön nyújtását követő napon tábláztatta be. 52 Rajts István — feltehetően Gräter életvitele miatt —- 1794 májusában pert indított utóbbi követelésének megtérülése érdekében. A Pesti Városi Törvényszék a keresetnek az 1794. május 6-án hozott ítéletével adott helyt, 5 3 és az ítéletet még ugyanabban a hónapban végrehajtották. 5 4 A végrehajtás során cukrászati termelőeszközökön, nyersanyagon és termékeken kívül lefoglalásra került Gräter cukrászjoga is. A lefoglalt vagyont a felperesi atya nyomban átruházta leányára, aki azt át is vette. így szállott át Gräter cukrászjoga 1794. május 20-án feleségére. 5 5 Erre az időre Gräter házassága is megromlott. Amikor felesége július 28-án a városi tanácstól férjével szemben védelmet kért, bejelentette válási szándékát is. 5 6 1 794. november 3-án előterjesztette a házasság felbontása iránti keresetét. 5 7 A bontóperes feleknek az ellenérdekű fél egyéniségére vonatkozó perbeli előadásait, mint szubjektív állításokat általában fenntartással kell fogadni. Gräterné kereseti állításait azonban szó szerinti idézetben érdemes ideiktatni, mert más források adataival való összhangjuknál fogva alkalmasak Gräter egyéniségének tömör jellemzésére, s azon keresztül azoknak a körülményeknek a megértésére, amelyeknél fogva Gräternek a pesti cukrászat történetében csak árnyékos hely jutott. Grâterné — nyilván perbeli képviselőjének, Őz Pál ügyvédnek 5 8 a szövegezésében —- a következőket adja elő: „Grether Frigyes... mesterségét teljesen elhanyagolva, fejét káros és a család helyzetét veszélybe sodró úgynevezett üzletelésekkel kezdett foglalkozni (sic dictis Speculationibus operám dando), ezen kivül a család érdekeinek súlyos veszélyeztetésével járó kártyajátékot folytatva, amellett állandó részegeskedésével is, nemcsak a maga, hanem a jog szerint rám eső vagyont is eltékozolta és tönkretette; .. .számomra... mind átkos és jóvátehetetlen vétségei miatt, mind botrányos és undoritó viselkedése folytán, majd végül, mivel gyakori és dühöngéses bántalmazó támadásai miatt még az életem sem maradt biztonságban, önmaga iránti nagyfokú és legyőzhetetlen gyűlöletet ébresztett." 5 9 Grâterné állításainak támogatására csatolta férje előző házassága felbontásáról szóló ítéletet is, mert ebből kitűnik, hogy ezt a házasságot is Gräter vétkessége miatt bontották fel és hogy akkori életvitele is adósságba keveredéshez vezetett. 6 0 Gräter a bontóperi tárgyalásra szóló idézés vételekor tanácsot kért Molnár Jánostól, a Pesti Evangélikus Egyház lelkészétől. Az ő 1794. november 6-i nyilatkozatából tudjuk, hogy Gräter akkor már egy szabadcsapat 6 1 tagja volt 9 Évkönyv 129
