Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)
Szántó Péter: Magyarország idegenforgalma 1815–1845 között
Hering, a festő 26 képből álló gyűjteményét neki ajánlja, s bevallott célja Magyarországot a külfölddel megismertetni. 9 7 A reformkor vívmányai, technikai, tudományos, vagy társadalmi vonatkozásúak, -— mint már láttuk — szintén kihatottak az utasforgalom alakulására. Volt néhány, kimondottan az idegenforgalom fejlesztését és szervezetté tételét célúi tűző próbálkozás is. 1833-ban, Londonban megjelent az első Magyarországgal foglalkozó (német nyelvű) idegenforgalmi röpirat. Ennek szerzője felveti, hogy Magyarország meglátogatását kényelmesebbé kell tenni, hiszen minden lehetőség, — Balaton, Alduna, 300 fürdő, borok, lóversenyek — adva van az idegenforgalom fejlesztéséhez. 9 8 A kor nagy egyéniségei közül Széchenyi — valószínűleg külföldi útjának tapasztalatai alapján — a legvilágosabban látta ennek előnyeit. Erre mutat új politikája, a gőzhajózás kérdésében elfoglalt álláspontja, sőt egyenesen ki is mondja, hogy be kell csalogatni hazánkba az idegeneket. A sajtó is foglalkozni kezd ezzel a kérdéssel. Nemcsak leírásokat közölnek az ország egy-egy tájegységéről, vagy egy-egy nevezetesebb itttartózkodó személyiségről adnak hírt, hanem az idegenforgalom jellemző vonásairól is. A Tudományos Gyűjteményben már 1825-ben megjelenik Edvi Illés Pál cikke: „Némely oktatások messzi utazóknak". 9 9 Az Athenaeum 1842-ik évi .számában a bécsiek hazánkról terjesztett rágalmait tárgyalják. 10 0 Nagy Károly az angol divatutazókról írt ugyanebben az újságban Hazánk külfölddel való megismertetése szempontjából nagy szolgálatot tettek azok az idegen utazók, akik útikönyvükben elfogulatlanul számoltak be Magyarországról, valamint a nálunk, vagy külföldön megjelent útmutatók. Mivel ezekről már többször szó esett, nem tartom külön szükségesnek bemutatásukat. Két angol utazót azonban mindenképpen ki kell emelnünk, mint akik legnagyobb szolgálatot tették Magyarországnak: John Paget nem is számít túristának, hiszen itt telepedett le, részt vett az 1848—49-es szabadságharcban. 1838-ban járt először hazánkban. „Ungarn und Siebenbürgen" című művével nagy mértékben hozzájárult hazánk megismertetéséhez, és népszerűsítéséhez. A másik ilyen utazó Miss Paradoe. Kétszer járt nálunk, először 1836ban apjával, aki Konstantinápolyba ment, majd 1839—40-ben. Erről az útjáról jelent meg könyve, „The City of the Magyars or Hungary and her Institutions in 1839—40." (London 1840.) A mű német nyelvű kiadása 1842-ben került kinyomtatásra. Nagy rokonszenvvel beszél a magyarokról és Magyarországról. Céljáúl tűzi ki Magyarország népszerűsítését, könyvének nem kis része volt az angolok Magyarország iránti érdeklődésének felkeltésében. 10 1 Bár a német Beilage zur Allgemeine Zeitung 1840 februári száma elmarasztalja útirajzát, 10 2 1840 novemberében mégis ezt írja Döbrenteinek. aki személyes ismerőse és levelező partnere volt: „némely kritikus szerint az angol utazók a magyar Riviérát jobban fogják felkapni, mint, a Rajnát". Természetesen ezek a szavak nem tükrözik teljesen a valóságot, inkább az írónő lelkesedését és szimpátiáját mutatják. A XIX. század első felében még nem alakul ki ugyan nagyobb arányú idegenforgalom, de ez az a korszak, amikor már megjelennek a mai értelemben vett idegenforgalom első, kezdetleges csírái. 186
