Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

B. Sergő Erzsébet: XV. századi edényformák továbbélése a magyar vendéglátóiparban

BENCSIKNÉ SERGÖ ERZSÉBET: XV. SZÁZADI EDÉNYFORMÁK TOVÁBBÉLÉSE A MAGYAR VENDÉGLÁTÓIPARBAN A Magyar Vendéglátóipari Múzeum egyik feladata, — éppen szakmúzeum jellegénél fogva — hogy a hozzá forduló vállalatoknak, iskoláknak stb. szakmai, történeti, vagy esztétikai segítséget nyújtson. Múzeumunkat a legkülönfélébb problémákkal keresik fel és sokszor egymástól nagyon is távol álló kérdésekben kérnek tőlünk szaktanácsot. Több alkalommal kerestek nálunk szép régi formákat az Iparművészeti Főiskola hallgatói, az üvegés porcelánipar, valamint a Filmgyár tervezői, rendezői. Az egyik vendéglátóipari vállalat azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy keressünk olyan latin nyelvű szöveget, — ha lehetséges valamelyik Corvina kötetből — amely a borral, borkészítéssel, borfogyasztással kapcsolatos. Ennek a kérésnek nyomán indultam el és próbáltam megfelelő szöveget találni: így jutottam el a legalkalmasabbnak látszó idézetekig, amelyeket az Encyclopedia Medica-nak nevezett Corvina kötetben találtam meg. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy Mátyás király gazdag könyvtára, a Corvina könyvtár a Bibliotheca Corviniana volt. A budai palota Dunára néző keleti oldalán, az első emeleten, közvetlenül a királyi kápolna mellett volt a magas boltozatú könyvtár helyiség.

1 Ehhez csatlakozott később a gyűjtemény gyarapodása miatt szükségessé vált második helyiség.

2 A két ablak színes üvegmozaikján keresztül áradt a világosság a terembe, az ablakok közt állt a király aranyos terítővel letakart heverője. A falak mentén körös-körül aranyozott polcok három sorban, ezeken feküdtek első táblájukra fektetve a szakok szerint csoportosított kódexek csillogóragyogó, aranyozott címeres bőrkötésben a piros, zöld, kék, lila, selyem, bársony kötésben, aranyozott-ezüst, zománcdíszes veretekkel, csatokkal. A por ellen színes-aranyos szövésű függönyök védték az értékes könyveket. A polcok alatt művészi faragványokkal díszített,

3 zárt szekrényekben volt a többi könyv, ami nem fért a polcokra. Az olvasók számára háromlábú székek voltak a teremben.

4 De nemcsak a könyvtár helyisége volt ilyen pompásan berendezve, hanem a könyvek tartalma is hasonlóan gazdag volt. A fennmaradt adatok tanúsága szerint az 1470—80-as években, magában a Corvina Könyvtárban, 2000—2500 kötetre tehetjük a kódexek és a nyomtatott könyvek számát. Az 1490-es években már 4000—5000 körül volt a könyvtár állománya. A Bibliotheca Corvinianát ez időben még kiegészítette a királynéi és a káptalani, várkápolnának gyűjteménye, amely szintén 1000—1500 kötetre tehető.

5 Mátyás király könyvtárának katalógusa sajnos nem maradt ránk. Az állomány legnagyobb része elpusztult, ami ebből a könyvtárból megmaradt, 13 ország 41 városának, 44 könyvtárába szóródott szét.

6 A köte8* 71