Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Zolnay László: Magyar szakácsok a középkorban

ket Esztergomban 1489-ben a bajor herceg látogatja meg, Hyppolit Budá­ról, Mátyás királytól kér kölcsön két királyi szakácsmestert és két szaká­csot. Munkájukat két dukáttal és 60 dénárral honorálja. Ez alkalommal az érsek konyháján egyszerre tizenhat szakács sütött-főzött ! G 8 Palamidész és Engelhardt „cukrászok" Hyppolit esztergomi és budai udvarának kimagasló embere volt a ná­polyi Palamidész mester. Vegykonyháján az érsek- s az érseki asztal ven­dégeinek szánt cukrász-süteményeken kívül jeles kenőcsöket is kotyvalt — lovak rühbetegsége ellen. 0 9 Hasonlóan sokoldalú férfiú lehetett a budai Jagelló udvar nagytudo­mányú cukrásza Engelhardt mester is. Egyszemélyben patikus is vala. 7 0 Ezekből a régi írásokból tudjuk, hogy „torta" szavunk sem újkeletű! I. Lajos királyunk előtt 1373. október 16-án egy Veszprém megyei birtok bérbeadását vetik papírra. Az Eztrak nevü birtokot bérbe adó veszprémi püspök kiköti, hogy noha e földet Ákos bánnak adja bérbe, ottani emberei — ha a püspök e falun átutazik — földesúri szolgáltatásként tartoznak néki két tortát készíteni s lovainak szénát adni. 7 1 1500-ban Jagelló Zsigmond herceget lepi meg egy tortával János, a király szakácsa. 7 2 A budai királyi konyha végnapjai 1525-ben, II. Lajos király életének utolsó előtti évében az akkorról megmaradt királyi számadáskönyv töredék megemlékezik a budai konyha végnapjairól is. Maga a konyha anyagi ellátása annyira ínséges és gyenge, hogy arra 1518 óta — az akkori törvény 3. szakasza értelmében — az or­szággyűlés is felfigyel. 7 3 II. Lajos főszakácsa — illetve fő sáfára — Bosnyák Mátyás, gyakorta főpapoktól és főemberektől kéregeti össze a királyi la­komák nyersanyagait. 7 4 A pécsi püspök egyszer száz aranyat küld a ki­rályi asztal rendelkezésére. Somi Józsa temesi gróf és Brandenburgi György őrgróf — II. Lajos egyik nevelője — hatalmas körvadászatok zsákmányát — nem egyszer száznál is több szarvast — küld a budai udvarnak. 7 5 Sze­rémi, mások is megírják, hogy sokszor maga a király is szükséget lát. Külföldiek szerint ekkoriban arra is van példa, hogy II. Lajos király Má­tyás régi aranybrokátos, baldahinos trónusán ülve, úgy fogadja követeit, hogy a diplomáciai fogadás közben lába ujja rongyos csizmájából kikandi­kál. A király hatvan testőrhuszárának zsoldját megesik, hogy Branden­burgi György fizeti. 7 0 Bánffy Jakab megétetése Szerémi György, János király káplánja — ez a mi, kissé parlagi Arre­tinonk — jegyzi fel Bosnyák Mátyás királyi főszakács mérgezési históriá­ját. Elmondjuk, mert leíratott. Azonban Szeréminek — aki ez esetben ép­pen ellenérdekelt volt — szavahihetőségében kételkedünk. Eszerint Báthori István nádor Bosnyák Mátyással — „a király őfelségének szakácsmestere segítségével" — téteti el láb alól ellenségét, Bánffy Jakab temesi grófot. Töredékesen idézzük Szerémit: „Báthori közölte ezt a szándékát Bosnyák Mátyással. Köztünk (t. i. a királyi káplánok között) elterjedt az a hír, hogy 8* 59

Next

/
Thumbnails
Contents