Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)
Zolnay László: Magyar szakácsok a középkorban
tásakor a szakács elejtett szava a legjobb protektor. Igyekeztek is — városok, papok, nemesek — a királyszakácsok kedvét keresni. Pozsony városa például már 1364-től fogva rendszeres évi pénzajándékokban részesíti a budai udvar szakácsait. 2l/ a Felvonulnak a szakácsok — s össz létszámuk, a kuktákat, mosólegényeket is számítva Budán Zsigmond s Mátyás korában nem volt távol a kétszáztól, — azon a szép újévi budai ünnepen is, amikor Buda polgárai, az egyház főemberei, főnemesek és az udvar emberei, ajtónállók, testőrök, kürtösök, boldog új esztendő kívánására az uralkodó elé járulnak. Galeotto írja le, hogy ezeken a január elsejei strenuákon ki ki megajándékozza a királyt s a király is — holmi jóféle körmöci aranyakkal — viszonozza e kedveskedést. Galeotto szerint a királyi szakácsok ezeken az ünnepeken mesterségük jelvényeivel, bárddal, hosszú konyhakéssel s tálakkal jelennek meg. A király e tálakba, fazekakba hullatja a szakácsoknak dukáló dukátokat! 2 2 Egy magyar szakácsmester ábrázolása a XV. század derekáról A bécsi Művészettörténeti — azelőtt császári — Múzeum az 1430—50 körüli évekből egy teljes, fametszetű kártyasort őriz. 2 3 A négy színt négy ország — Német-, Francia-, Cseh- és Magyarország — címere helyettesíti. Nos, ebben a kártyasorban, a magyar címerrel ellátott sorozat VII. ütőértékű lapján egy „Kuchenmeister" jelenik meg. Öltözéke: fehérrel szegett ujjú és nyakú térdig érő selyembrokát felső kabát. Derekán díszes öv, amelyről bal oldalán kétélű kard csüng. Kabátja alól, nyakánál feszes ing kandikál ki. Lehajtható füles prémes süveget visel. Sasorrával és kónya bajszával az — alighanem osztrák — művész e Szakácsmester magyaros jellegét igyekszik kidomborítani. Erre utal az is, hogy felemelt jobb kezében hosszú nyársat tart. Az előkelő, udvari viseletbe öltözött alaknak — s ez, első közlőjének, az osztrák Dr. Ernst Hartmann Freiherr von Franzenshuldnak már 1882-ben feltűnt — az a meglepő viseleti sajátsága, hogy jobb vállát a Zsigmond által alapított lovagrendnek, a Sárkány-rendnek címere ékesíti! Ez a rangos kitüntetés azonban egyáltalán nem meglepő, ha a már felsorolt s még fel nem sorolt történeti emlékeinket figyelembe vesszük. Hiszen a szakácsivadékok közül nem egy magas közigazgatási tisztségeket ér el s maga a királyi fő szakácsmesteri tiszt is hovatovább udvari méltóság. 24 Középbirtokos, kegyúri templomokkal rendelkező férfiak a szakácsok főnökei. Rendre másra kapnak új és újabb kiváltságokat, adó- és hadmentességet, kiveszik őket a megyei törvényszékek joghatósága alól, tagjaikat címerekkel ékesítik fel. II. Lajos konyhája fősáfárának, — Szerémi György főszakácsnak mondja őt — baráti köréhez, asztaltársaságához a nádor tartozik s a temesi főispán! Az első magyar szakács címer A XIV. század derekán élt Szakácsi Gede fiának, — az Eresztvényi nevet viselő — Miklósnak egyik fia, Péter mester (aki 1381-ben már a királyi kúria jegyzője) utóbb országbírói ítélőmesterré emelkedik. 2 5 (Fiát — anyai öröklött birtoka után — Fehéregyházinak nevezik.) Szakácsi Eresztvényi Miklós másik fiának, Pálnak gyermekei— Ferenc királyi különleges 4 49
