Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Gyenes József: Szállodák Pesten a XIX. században

GYENES JÓZSEF SZÁLLODÁK PESTEN, A XIX. SZAZADBAN Buda 1686. évi ostroma és visszafoglalása alkalmával a város vendégfogadói csaknem teljes egészében elpusztultak. A híres történelmi múlt ellenére a hajdani magyar királyok székvárosa csak lassan tér magához az ostrom után. Amíg a romok eltakarításával, a meg-megújuló járványokkal küzdenek, aligha tudnak arra gondolni, hogy a győzelmes ostrom hírére kíváncsi utasokat valahogy is elszállásolják. Mindezek mellett azonban, mint mindig, most is a Duna az, amelyik szüntelen forgalmával az első lendületet adja, de nem Budának, hanem az átellenben álló, mocsaraktól övezett Pest mezővárosnak. Pestnek az 1700-as évek elejére már hét vendégfogadója van, igaz csak 27 szobával. Ezek a következők; A Fehér Hajó, az Arany Horgony, az Arany Sas, Fekete Sas, Fehér Rózsa, Fehér Ló, Fehér Ökör. Legnagyobb közöttük a Fehér Hajó. 2000 lakosa van ekkor Pestnek és úgy tűnik, hogy a kis lélekszámú helységnek az adott szállás-lehetőségek megfelelőek. Mindössze vásárok idején volt igen nagy tömeg ezekben a fogadókban, mert annyi ember aludt egy-egy szobában amennyi belefért. Ilyenkor Pest 218 házából nem volt egy sem, amelyik nem fogadott volna vendéget. A fogadók tulajdonosai mind tehetős pesti polgárok voltak, akik nem egyszer vállaltak vezetői stallumot az akkor még inkább németlakta városban. 1723-ban a középkorvégi hagyományoknak megfelelően Pesten tartják az országgyűlést, majd ide költözik a Királyi Kúria és elkezdik a Rokkantak Házának (mai Városháza) építését. 1780-ban először Budára, majd később Pestre költözik a nagyszombati egyetem. II. József pedig a szomszédos Budán összpontosítja a főhivatalokat. Az intézményeknek és hivataloknak ez a koncentrálása nem maradt hatás nélkül Pest lélekszámának alakulására. 1720-ban 2 713, 1777-ben 13 021, 1782-ben 17 558, 1787-ben 22 417, 1800-ban 30 000 volt Pest lakosainak a száma. A XIX. század elején Európa szeme a konzuli, majd császári Franciaországra, a győztes Napoleonra szegeződik. Az orosz nép honvédő háborúja, majd az ezután kibontakozó európai ellenállás Napoleon bukását jelentik. 1814. a napoleoni császárság vereségének éve. Pest életében viszont — a rossz pénzviszonyok ellenére — az újabb konjunktúra évét jelenti. 253