Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)
JÓZSEF KÁROLY LAJOS FŐHERCEG a szövetség védnöke 1880-1905 A családban az első József Antal (1776-1847) Magyarország nádora (Comes Palatínus) a király utáni első közjogi méltóság viselője, az ország egyik nagyzászlós ura volt (szobra Budapesten a József nádor téren áll). O II. Lipót magyar királynak volt a fia. Harmadik feleségével, Mária Dorottya würtenbergi hercegnővel kötött házasságából született József Károly Lajos főherceg 1833-ban. A magyar királyi honvédség főparancsnoka 1869-ben lett és a magyar közéletben tevékeny szerepet vállalt. A magyar tűzoltók fővédnökeként nagy népszerűségre tett szert. Cigány nyelvtanát a Magyar Tudományos Akadémia adta ki. Felesége - Ferenc József király unokája - Auguszta hercegnő volt. 1935-ben a MTA elnökének yálasztották. A tűzoltóság iránti érdeklődése korán megmutatkozott. A Pesti Napló 1870. december 5-i írásából ismertes, hogy a Nemzeti Tornacsarnok felavatására tervezett tűzoltói bemutató a zord idő, meg gróf Széchenyi Ödön bokaficama miatt elmaradt. A csalódott várakozók között ott volt József főherceg is, „aki jelenlétével akarta a tűzoltó gróf fáradozásait jutalmazni" 1880-ban vállalta el a védnökséget a Magyar országos Tűzoltó Szövetség fölött. 1882-ben megalapította az alcsúti önkéntes tűzoltóságot. Elkészítette és kinyomtatta 1883-ban gyakorlati szabályzatukat. A Tűzoltó Közlöny lapvezére Markusovszky Béla a közlöny 1882 november 20-i számában mutatta be olvasóinak József főherceget mint ügyünk bajnokát. Mint írja: „...büszkék vagyunk, hogy József főlierceg érdemesnek tartotta jó ügyünk s magasztos eszménk érdekében latbavetni országszerte tisztelt és szeretett egyéniségének a tekintélyét... s hogy hozzánk... mint tűzoltó bajtárs csatlakozott. Magyarország arisztokratái, vegyetek példát a vidék legelső' főparancsnokától, József fóber cégtől: alapítsatok tűzoltó egyesületeket! Ezt téve igazán követésre méltó lesz ténykedéstek, nektek illő elöl járni a humanisztikus téren is". A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség központi választmánya 1884-ben a hatodik nagygyűlés elé beterjesztett nyomtatásban is közzé tett jelentésében kiemelte József főherceg munkásságát. Mint írták: „... nemcsak Alcsúton szervezte meg az önkéntes tűzoltóságot, hanem a környéken is és e mellett állandó munkatársa a Tűzoltó Közlönynek, egyszóval: szívvel-lélekkel tűzoltó lett a szövetség védnöke." Az alcsúti tűzoltóság első évfordulóján rendezett ünnepélyen - 1883 június 30-án - jelentette ki, hogy „amíg élek én e szép hívatású intézménytől meg nem válok!" - és szavának állt míg csak erői bírták s 70 éves koráig maga is kivonult tűzoltóival a tűzesetekhez. Mindig első volt a tűzoltói között, amikor az ő "kerületében" pusztított akármilyen kicsiny, jelentéktelen tűz. Amikor például a 470 lakosú Dobozon (Váli járás) kigyulladt egy nád fedeles ház 1893 július 22-én, maga vezette tűzoltó csapatával megjelent és a tűzet lokalizálták, „...a kis falu lakosságának lelkes és meleg óvácziói közepette visszatért Alcsúthra." Alcsúton tűzkísérleti kamrát létesített, ahol 1888-ban a szegedi Rudolfy József - a színháztűzek doktora - füstálarcát is kipróbálták. Gyermek tűzoltócsapatot is alapított. Vas mászótornyot építtetett a Geittner és Rausch tűzoltószergyárral. A háromemeletes torony a tűzoltók ügyességét és bátorságát volt hívatva elősegíteni. A hazánkban a maga nemében első vas mászótornyot az alcsúti tűzoltók - nagyszámú érdeklődő jelenlétében- díszgyakorlat keretében avatták fel. Az ezredévi kiállításon alcsúti tűzoltóságát külön pavilonban mutatta be. Akkor leplezték le arcképét (1896. augusztus 15-én), amit Vastagh György festőművész festett meg. A milleneumi túzoltóversenyre adományozott aranyozott pajzs versenydíját a váci tűzoltó testület nyerte el. 1897-ben 15 éves tűzoltói szolgálatát töltötte be és a szövetségtől kapott aranyozott ezüst XV éves szolgálati éremért a szövetségnek ajándékozta azt a tűzoltó sisakját amit 15 éven át - igen sok tűz oltásában - viselt. Amikor a szövetség kérte a belügyminisztertől államsegélyük felemelését (4000-ről 14.000 koronára) mivel a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testülettől átvállalta az országos tűzoltó tanfolyamok rendezését, József főherceg közbenjárásával elérték, hogy a segélyt 1905-től 11.000 koronára emeljék. A III. Nemzetközi tűzoltó kongresszust 1904-ben Budapesten rendezték s annak erkölcsi sikerét előre biztosította az a körülmény, hogy védnökségét József főherceg elfogadta. A megnyitón még sem volt jelen, képviseletében - augusztus 18-án - Széli Ignác államtitkár tartotta a megnyitó beszédet.
