Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

VIDA PÁL alelnök 1935-1940 Vida Pál 1855. augusztus 27-én született Székesfehérváron és 19 éves volt amikor a 1874-ben a székesfehérvári önkéntes tűzoltók sorába lépett. Kezdő tűzoltó volt akkor amikor gróf Széchenyi Ödön Törökországba ment tűzoltóságot szervezni. Vida Pál komolyan vette önként vállalt szolgálatát amit azzal is bizonyított, hogy 1886-ban a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület vizsgabizottsága előtt őrparancsnoki - azaz tűzoltótiszti - vizsgát tett. Azt írták róla, hogy „talpig ember", s nem is egy ember, hanem kettő, mert testében szinte két lélek lakott. Az egyik a hivatali számszaki ember, aki a vármegyéjét szolgálta (45 évi szolgálat után számtanácsosként ment nyugdíjba), a másik ember a tűzoltó, mégpedig a legjavából. Székesfehérváron az önkéntes tűzoltó testületben töretlen akarattal és a legszívósabb hűséggel tevékenykedett egy életen át. A bajtársai körében eltöltött hetven esztendő alatt volt kiképzőtiszt, oktató, tanfolyamrendező, parancsnok, tiszteletbeli parancsnok és mindenekelőtt pédamutató tűzoltó. Anyagiakban is nagy szolgálatott tett egyesületének, mert a régi tűzoltólaktanya felépítése az ő nevéhez fűződik. Mint tűzoltóparancsnok ott volt minden jelentősebb tűznél pl. Veszprémben három napon át dolgozott csapatával együtt az 1895 évi tűzvész leküzdésében. Harminc éves volt amikor megszervezte a Fejér vármegyei túzoltószövetséget, aminek azután 45 éven át volt mindenes titkára, majd 1925-től alelnöke és egyben évtizedeken át vármegyei tűzrendészeti felügyelő is. Mint székesfehérvári önkéntes tűzoltósegédtiszt készítette elő az országos szövetség kilencedik nagygyűlését és tűzoltószerkiálítását. Ez utóbbiról könyvet adott ki és eredményes munkájáért királyi kitüntetésben is részesült. Az egész nagygyűlés és a vele kapcsolatos ünnepségek lelke és rendezője Vida Pál volt, munkájával méltán érdemelte ki az arany érdemkeresztet. Az országos szövetségnek 40 éven át volt választmányi (a szabadkai XI. nagygyűlésen 1893. augusztus 12-16, lett először választmányi tag) majd elnökségi előadóként (előadónak a XIII. nagygyűlésen, Bp. 1896 augusztus, 15-17-14 szavazattal - rajta kívül még ketten kaptak ennyit - választották meg) tagja. A segélyzőszövétség tisztújító közgyűlésén 1899-ben Vidát igazgatói választmányi taggá is megválasztották. A XXI. nagygyűlésen (Sopron 1926. augusztus 20-22) - mivel 50 évet meghaladó önzetlen és fáradhatatlan munkásságot fejtett ki a tűzrendészet érdekében - Vida Pált tiszteletbeli taggá választották. A belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó 1931. évi július 20-án Vida Pál nyugalmazott számtanácsos, vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek, a közrendészet és a tűzrendészet érdekében kifejtett eredményes munkásságát újból elismerte. A gyöngyösi XXV. nagygyűlésen (1935 augusztus 17-20.) lett alelnökké választva, mely tisztéből - magas korára való tekintettel - 85 évesen vált meg. Vida Pál csaknem 70 éven át volt tűzoltó és ezalatt nemcsak lelkes ügyszeretetével, hanem elismert szaktudásával is népszerűsítette a tűzoltóságot. Sikeres szakírói mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy „Tudnivalók a vidéki önkéntes tűzoltó egyletek részére" című, először 1885-ben megjelentetett kátészerű munkája négy kiadást ért el. Ez akkoriban ritka sikernek számított (pl a második kiadása egy hónap alatt elfogyott). Ugyanabban az évben jelent meg a „Tudnivalók a Mohai Ágnes-forrás tűzoltócsapat tagjai részére" című könyvecskéje is. Cikkeit megtaláhatjuk a Tűzoltó Közlöny, a Tűzrendészeti Közlöny, a Tűzrendészeti Felügyelő és más lapok hasábjain. Tanácsokat ad, vitatkozik, igazáért az érvek erejével harcol. 1887-ben pl. a tűzoltó-egyenruha kérdésének egyik élharcosa volt. Azt vallotta, hogy az egyenruhát lehessen használni a tűzeset színhelyén is. Be is mutatta magán az általa javasolt és a székesfehérvári tűzoltóságnál elfogadott egyenruhát s mivel azt nem fogadták el továbbra is ismételt és ujabb javaslatokat tett az egyenruha módosítására. 1892-ben, amikor gróf Széchenyi Ödön 30 éves tűzoltói jubileumát ünnepelte, Vida Pált bízta meg a Fejér vármegyei tűzoltószövetség, hogy a jubileumi emléktárgyat vivő hivatalos küldöttségben őket képviselje. A szultán akkor a Medjidie-rend III. osztályával tüntette ki, amit ő a róla készült fényképek tanúsága szerint - minden ünnepélyes alkalommal büszkén viselt. Amikor 1910-ben a szövetségen belül szakosztályok kialakítására került sor, a IV. közigazgatási szakosztály egyik előadója - 1913-tól - Vida Pál lett.