Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

gok szervezéséről szóló szabályrendelet-tervezetről, a hivatásos tűzoltók szervezeti és szolgálati szabályrendelete egységes elveiről, a vármegyei és városi törvényhatóságok és községek tűzrendészeti szabályrendelete mintájának elkészültéről, majd a költségvetésbe a szövetségi tagsági díjak fedezetének beállításával kapcsolatos feladatáról, az egységes egyenruházat bevezetése előtti elvi kérdések letárgyalásáról, a Tűzrendészeti Közlöny félhavonta történő megjelenéséről, a belügyminisztériumi tűzrendészeti osztálya járási tűzrendészeti felügyelőket képző és az országos tűzoltótisztképző tanfolyamokat szervező munkájáról. Ezután rámutatott a nagy nehézségekre és akadályokra, hogy a légvédelem és légoltalom időközben megjelent rendelkezéseinek egynémelyike szöges ellentétben áll a tűzrendészeti törvénnyel és kódexszel. Ezeket a helyes útra kell terelni úgy, hogy a légoltalom egyik legfőbb szerve a tűzoltóság legyen stb. Szilágyi Lajos 1882-ben született és tényleges katonai szolgálatát letöltve 1916-ban választották meg képviselőnek. A parlamentben eleinte erősen radikális irányzatot képviselt, majd ettől mindinkább eltávolodott. 1933-1937 között Bihar megye főispánja, 1938-tól felsőházi tag. Szerkesztője volt a „Külügy-Hadügy" c. folyóiratnak. A tűzoltók véleménye kinevezésével kapcsolatban megoszlott. Amikor a tűzrendészeti kormányrendelet érvénybe lépett 1936-ban, a tűzoltók az országos tűzrendészeti felügyelői posztra dr. vitéz Kiss Lajost (Gömbös Gyula miniszterelnök kiszemelt emberét) várták. Kinevezési okmánya már a belügyminiszter előtt volt s csak az aláírás hiányzott róla. Gömbös halála (1936. október 6.) után azonban nem őt, hanem Szilágyi dr.-t nevezték ki. A vidéki tűzoltók elkeseredtek, mert - különösen Biharban erőszakos természetűnek ismerték meg s tőle megértő munkát ezért nem vártak, a budapesti hívatásos tisztek viszont kárörömmel fogadták Kiss Lajos főparancsnokukkal szemben. Szilágyi kinevezéséhez meg kellett változtatni a tűzrendészeti kormányrendelet 27 §-a 2. bekezdését és ki kellett hagyni azt a részt, amely szerint: „országos tűzrendészeti felügyelóvé csak azt a magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek az országos tűzoltó tisztképző tanfolyamon szerzett tűzoltótiszti oklevele van, s legalább 5 évig tűzrendészeti felügyeletet látott el." A módosítást, mely szerint elégséges lett a főiskolai végzettség, a belügyminiszter 1936 november 6-án írta alá. Szilágyi miatt azután még kétszer változtatták meg a rendeletet. Másodszor akkor amikor dr. Széli József belügyminiszter meglátta, hogy Szilágyi Lajos dr. működése miatt a tűzoltóság viccelődés és köznevetség tárgya lett. Akkor a 115.200 / 1938 BM számú rendeletével visszaállította a szövetség elnök, alelnök és főtitkár választási jogát, megfosztva így Szilágyit szövetségi elnöki tisztétől. Említésre méltó körülmény, hogy a Tűzrendészeti Közlöny kiállt az elnök mellett amikor „Tiltakozunk" címmel 1937. február 15-i számában többek között ezt írta: „... néhány gyűlölettől elvakult újságíró" Szilágyi Lajos főispántól tűzoltótiszti előzetes kiképzést követelt... Szilágyi előtt évtizedekig Széchenyi Viktor gróf sikerrel állta meg helyét tűzoltói előképzettség nélkül... Szilágyi Lajos tényleges állományú honvéd gyalogostiszt korában a tűzoltásban alapos és intenzív kiképzésben részesült, sőt az egyik kiképzési évszakban a legénység kiképzését a tűzoltásban övezette... hagyjanak bennünket békében dolgozni, hagyjanak bennünket a magunk portáján rendet csinálni és rendet tartani. Jogunk van követelni, hogy a tűzoltó viccekkel, tréfákkal, gúnyolódásokkal hagyjanak fel..." A belügyminiszter ugyanakkor országos tűzrendészeti felügyelői működésének területét is korlátozta. A harmadik változtatásra, azután került sor, hogy dr. Szilágyi Lajos - 3 évi önkényeskedés után - megvált országos tűzrendészeti felügyelői tisztétől, saját kérelmére 1939 november 23-án a belügyminiszter felmentette országos tűzrendészeti felügyelői megbízása alól. (17.000 pengő végkielégítést, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, nagyobb jövedelemmel járó állást kapott csakhogy szabaduljanak tőle).