150 éve született gróg Széchenyi Ödön (Budapest, 1989)

rek szép számának oly hiányok vannak a készültségre és kezelésre nézve, hogy egy okszerű beosztott és szervezett tűzoltóegyletnek létesítése a főszükséghez tartozik... " A továbbiakban az önkéntes tüzoltóegyletek létesítése mellett tört lándzsát: „s ha a magyar nemzetnek s különösen a főváros lakosságának bátor és lovagias jellemvonásait, valamint közügyet melegen pártoló résztvételét illetően méltányoljuk, biztosan remélhetjük, hogy a minden irányban üdvös és célszerű „Budapesti első magyar önkéntes tűzoltó egylet" eszmélye valósulásnak néz elébe". Ekkor még nem sejtette, hogy milyen hosszas küzdelmet kell vívnia a helytartótanáccsal azért, hogy az eszme testet ölthessen. Elsősorban ismerőseit és jóbarátait igyekezett megnyerni, és 1862. december 16-ra meghívta magához mindazokat, akikről feltételezte, hogy támogatni fogják a tűzoltóság megalakítását. Tizenkét tagú ideiglenes választmányt mint szervező bizottságot, bíztak meg elnöklete alatt az alapszabály-tervezet kidolgozásával, a budapesti egylet megalakulásának társadalmi munkálatai, a helytartósági engedély kieszközlése, a fővárosi egylet szervezése s ugyanennek országos mintaegyletté tevése végrehajtásával. 1863 elején előkészítette az alapszabálytervezetet, a tűzoltóság működéséhez szükséges pénz biztosítása végett pedig személyesen kereste fel és szólította föl adakozásra a tehetősebb embereket. Pénzgyűjtő körútjai szép anyagi sikert hoztak, az első adakozók például 25-től 500 Ft-ig terjedő összegeket adtak. Még az akkor hazánkban időző híres francia író, Alexander Dumas-t is felkereste, ki 110 frankot írt alá, amit Széchenyi gavallérosan egy díszkard egyidejű ajándékozásával köszönt meg. 1864-ben Ráth Mór bizományában 64 oldalon jelent meg egyetlen nyomtatásban közzétett munkája: „ Tűzoltás körül tett tapasztalatok. Megyék, városok, községek és különösen az ezekben alakuló tűzoltóegyletek figyelmébe ajánlja gróf Széchenyi Ödön " címmel. Ez az első eredeti magyar tűzoltószakmunka, amit megjelenése után szétkapkodtak, de amiből ma már csupán néhány példány ismeretes. 1864. szeptember 20-án tudomására hozta az egyesület alapítóinak a hírlapokban, hogy a helytartótanács nem engedélyezte a tűzoltóegyesület megalapítását, „...de elhatároztam, hogy az ügyet, melyet csak a főváros javára kezdeményeztem, ezen megtagadás miatt el ne ejtsem, hanem előbb an. m. magyar királyi udvari korlátnoksághozfellebbezem, és szükség esetén a legmagasabb helyen is szorgalmazzam. Az egylet felszerelési költségeire előlegesen adott összegeket az engedély megtagadása esetén kamattal együtt az adakozó urak kezéhez szolgáltatom. "