Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

templomnak 4-4 oldalkápolnája volt, ezek egyikében Szent Flóriánnak szentelt oltár állt. Az új székesegyházba 1792-ben Maulbertsch Antal Ferenc (1724-1796) festette egyik oltárképen azt a jelenetet ábrázolta, amint Szent Quirinust, Savaria vértanú püspökét, Antonius kormányzó úgy végeztetett ki, miként Szent Flórián esetében is történt, azaz malomkövet köttetett a nyakába és a Sibaris folyóba vettette. A hullámokba merülő szent püspök az ég felé tartja karjait, ahonnan szárnyas kerub nyújtjafeléje a vértanúk koronáját. Szent Quirinus csak egyike azoknak akiket ugyanúgy végeztek ki, mint Szent Flóriánt. Székesfehérvárott 1780-ban már úgy intézkedett Sélyei Nagy Ignác püspök, hogy Flórián-napkor a volt karmelita templomban legyen a körmenet, mert a nép a tűz elhárítása végett nagy súlyt helyez ennek a szentnek a közbenjárására. Ott a tűzoltó védőszent szobrát 1839-ben Szigl Gáspár állítottafel. Népi hiedelem szerint Reszneken (Zala megye) sok háznál aférfiember rakta a tüzet a konyhában Flórián napján, mégpedig de. 10 óra után, hogy az a házból „kü ne siessen" vagyis hogy azt fel ne gyújtsa. A tűzrakás szertartásszerűen zajlott, mielőtt a férfi alágyújtott volna, előbb kezeit megmosta, a vizet szerteszét permetezte maga körül a konyhában, hogy a tűz „erüt ne vehessen", vagyis a házon ne csaphasson ki. Göcsej és Hetes népe Flórián napján reggel, még napkelte előtt ősi módon gyújtott tüzet. A kiszemelt élőfa vastagabbik száraz ágán kötelet vetettek át s azt két végénél két ember addig húzogatta, amíg tüzet nem vetett s azután ebből gyújtottak új tüzet az egészfaluban. A kovácsok és a pékek ezen a napon nem dolgoztak. Szombathelyt is pusztították a tűzvészek, sőt az 1605-ben Német-újvárra menekített összes hivatalos irata ott égett el egy tűzvész folytán. Az 1749. évi tűz szomorú emlékét őrzi a Szt. Erzsébet-templom egyik oltárképe, amin a város égését ábrázolták. Talán ide vezethető vissza az a hagyomány, hogy Szent Flórián tiszteletére rendszeresen misét tartottak május 4-én. 1786-ban a város jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy a tűzkasszából Szt. Flórián tiszteletére végzett istentiszteletekért a plébánosnak járó összeget kifizették. A Duna bal partján épült Komárom Szent András-templomában lévő Flórián-szobor története sem mindennapi. A Szent András-templomról tudni kell, hogy hozzá hasonló nagyságú alig volt Magyarországon, s 20 évig tartó építése után éppen felszentelése előtt állott, amikor 1763. június 28-án reggel 6 órakor támadt, majd a következő napokon meg-megújult földrengések tönkretették. A szentélye romhalmazzá vált, középső hajója összerepedezett, kórusát a rázuhanó tornyok rombolták össze. (Június 28-án a városban 7 templom és 279 ház dőlt össze, 785 ház megrongálódott, 63 holtat ástak ki a romok alól és 102-en haltak bele sérüléseikbe. Az év végéig 600 földrengést számoltak össze.) Az újból felépült templom bal oldali tornyának bejáratafölé került Szent Flóriánnak, a tűzoltók védelmezőszentjének művészi szobra. Az 1783. április 22-én hajnalifél három tájban észlelt nagy földrengés csak pár ezer forintnyi kárt