Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

ADATOK SZENT FLORIAN MAGYARORSZÁGI KULTUSZÁHOZ (Minárovics János) Szent Flóriánt állhatatosságáért már a 700-as évek végén, a 800-as évek elején tiszteletben részesítették. A hetedik századtól kezdve terjedt el az a szokás, hogy a szentek csontjait ereklyetartókba helyezték és tisztelettel viseltettek az ereklyék iránt. Az ereklye kultusz a IX. századtól már oly mérvű, hogy valóságos ereklyekereskedelem jött létre, sőt a hamisításuktól s az ereklyék elrablásától sem riadtak vissza. A IX századtól kezdődött el az is, hogy az év minden napját valamely szent tiszteletére rendelték. Flórián tisztelete a XIII. és XIV. században élte meg első virágkorát. A XIII. századra a pápa fokozatosan az egyház tejhatalmú uralkodója lett és a szentté avatás joga is őt illette, az ereklyék megvizsgálását és jóváhagyását is ő végezte. Azt, hogy Szent Flórián tisztelete a XIII-XTV. században hazánkban mily mértékben volt elterjedve, nem tudjuk. Az 1947-ben feltárt szobortemető szobrai között - amiket afeltételezés szerint 1440 körül temettek el és készítésük időpontját 1370-1437 közé teszik - nem találtak Szent Flóriánra jellemző töredéket. Jelenlegi ismereteink szerint legrégebbi hazai ábrázolása, hazánk egykori területét alapul véve, Pozsonyból 1461-ből - az ottani székesegyház oltáráról - ismeretes. Tisztelete a török hódoltság megszűntével a betelepült németek révén, valamint a szepességi és erdélyi németség körében terjedt el, s később a tüzesetek nyomán a magyarlakta helyeken is készült a tiszteletére kép, szobor vagy kápolna. Az első bibliográfiai leírást Szent Flóriánról az Érsekújvári Kódexben (ezt a kódexet Sövényházi Márta domonkosrendi apáca írta 1530-3l-ben) olvasható. Mária Terézia 1748-ban a győri kiváltsáqos kéményseprő céh ré- _ . „,„. , 3 , , Szent Florian festett gipsz szobra Szere kiadott céhleveléből tudjuk, a v

örsi Tűzoltó Múzeumban