Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Minárovics János: A KISMOTORFECSKENDŐGYÁRTÁS TÖRTÉNETE

tásban jelentkező ellenállás scökkentette a motor teljesítményét, b.) Friss levegőt vezettek tömlőn át a motorhoz. Ekkor is csökkent a motor hatásfoka és a kútban huzamosabb időn át történő üzemeltetéskor megültek a kipuffogógázok. Hátrányos volt az is, hogy a motort a kútba történő leeresztés előtt be kellett indítani és leeresztés után szabályozásra, kezelésre, ellenőrzésre már nem volt mód. A gázszabályozást úgy oldották meg, hogy a porlasztó gázszabályozóját egy membránnal építették egybe. Ennek segítségével a víznyomás önműködően adagolta volna a gázt, ám ez a megoldás a gyakorlatban számos üzemzavart okozott s ha a motor leállt, a fecskendőt ki kellett emelni az újraindítás céljából. Problémás volt a kútba történő leengedés és kiemelés is. A legtöbb hiba a nem megfelelő porlasztó alkalmazására volt visszavezethető. Külföldön is gyártottak úszószivattyúkat. Pl. 1989-ben MACXIMUM néven a francia Aquafast cég 37 kg összsúlyú 1450 l/p teljesítményű úszószivattyúja 5 cm mélységből is tudott vizet szivattyúzni. Egy további javított típus (a FROGGY benzinmotoros úszószivattyú) súlya csak 15 kg volt és 2 cm-es mélységből is képes volt szivattyúzni és károsodás nélkül szárazon is működhetett. Max. teljesítménye 800 l/p, nyomómagassága 20 m. Ez az úszó szivattyú - összekapcsolva a tűzoltószivattyúval - fokozza a a bevetés hatékonyságát, de mint hirdették, sikerrel használható a tűzoltók megérkezéséig első beavatkozásra és vízzel elárasztott helyiségek kármentesítésére is. 1991-ben nálunk a Kisbéri Állami Gazdaság gyártott egy sokrétűen használható úszószivattyút, a KK-84 típusút. Ennek összsúlya 38.5 kg és 1400 l/p teljesítmény mellett 4 bar max.nyomást ér el. Meghajtó motorja Briggs and Stratton egyhengeres, négyütemű, léghűtésű, fogyasztása 2.5-3 liter / óra 86 oktánszámú benzinből. (Ára 94.000 Ft.volt.) Visszatérve a hazai légoltalmi felkészüléssel kapcsolatos kismotorfecskendő gyártáshoz meg kell említeni, hogy amikor 1942 szeptemberében Budapestet orosz légitámadás érte dr. vitéz Kiss Lajos országos tűzrendészeti felügyelő a tűzoltóságok korszerű tűzoltószerekkel zörténő ellátására indokolt javaslatot tett a belügyminiszternek. Rámutatott arra, hogy nagyobb arányú légitámadások esetén csak nagyteljesítményű gépesített erőkkel lehet hatásos a tűzesetek és káresetek leküzdése, felszámolása. Korábban már előterjesztéssel élt az iparügyi miniszternél annak érdekében, hogy a tűzoltószerek gyártását a sürgősségi sorrendben vegyék előbbre és fontosságára való tekintettel közvetlenül a hadifegyverek után helyezzék, - kérését azonban nem teljesítették. Ennek súlyos következményeire is utalt. A tűzoltószerek gyártási sorrendjét ugyanis olyan hátrányosan állapították meg, hogy csak a háború után számolhattak volna nagyobb számú tűzoltófecskendő gyártására. Rámutatott arra is, hogy a magyar gyárak a félig kész tűzoltószereket sem tudták befejezni, mert erre a célra hónapok óta nem utaltak ki anyagot. Ezzel szemben a német országi tűzoltószergyárakban szalag rendszerben százával gyártják az egységes tűzoltófecskendőket. Az országos tűzrendészeti felügyelő mi-