Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Galambos Éva: HOGYHA A TŰZ ÉHES, SZOMJAS!

A bennünket leginkább érdeklő tüzes tudnivalóknak több fejezetet is szentel, an­nak hangsúlyát, félelmetességét is jelezve, mit is jelentett a kor embere számára. Elemzi hasznait, legfőbb törvényeit, miként kell „tápláló elemének lenni és le­vegőnek kell hozzá járulni, miként tágítja ki a testeket, miképpen lehet égető ere­jét megakadályoztatni". Nézzük például a futótüzekről adott felvilágosítását. „E nem egyéb, hanem ollyan meggyulladt levegő, a minémü a motsárokban 's más tisztátalan helyeken találtatik. Tudniillik, hogy van egy bizonyos neme a levegőnek, mellyet meggyúló levegőnek hívnak. Ez igen könnyen megszokott gyulladni, ha ezt az ember vala­mi butellába öszve szedvén élektromi szikrát ereszt reá. De magában is megesik ez a meggyulladás, ha a közönséges levegővel bizonyos grádusban öszveelegye­dik. Úgy származik tehát a futó tüz, ha a meggyúló levegő kiszabadulván a földből, hirtelen lobbot vet és ég egy ideig. Ebből kitetszik, hogy annak az ollyan helyeken vagyon eredete, a' hol sok a megrothadt és veszett dolgok vágynak, mint a' motsárokban, potsolyákban, temetőkben, és az olly helyeken is a' hol üt­közetek estek, mivel itt vagyon a' meggyúló levegő legnagyobb bővséggel....(...) Noha azért tsalhatatlan igazság az, hogy a' futó tüzek nem egyebek meggyúló le­vegőnél: mindazáltal azt tartják a babonázok, hogy azok kísértetek..." Majd szin­te esdekelve kéri: Igen is, megeshetik, hogy eltévelyednek az utazók és veszedel­mes helyre mennek, ha az illyen világosságra figyelmeznek; de ez természeti mó­don esik, és nem az ördög vagy más egyéb kísértetek által. Tegyetek le azért erről a babonáról, és hidjétek el, hogy a' futó tűz tellyességgel nem kísértet, hanem tsak meggyulladt levegő." A könyv írója minden eszközzel megpróbál az értelemre hatni, ezzel is segít csökkenteni a babonák kártékony hatását és az elme pallérozását. Az elmén kívül a lélekre, hiúságra is hat, amikor ilyen és ehhez hasonló sorokat olvashatunk: „lesznek, kik reménységektől rútul megcsalatnak, nem tsak, hanem azután má­soknak is kiteszik magokat nevettségül". Igen sokáig éltek babonák, amelyek a tanulás, a könyvek okító hatására eltűn­tek, de olykor újak is keletkeztek. E cikk szerzőjének megfigyelése alapján kelet­kezett babonák egyike például, ha valaki nem olvasta el elég figyelmesen a fenti olvasmányt, porrá és hamuvá éghet a hajléka... Aggodalomra azért szerencsére nincs ok, mivel akár újra is olvasható!

Next

/
Thumbnails
Contents