Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

Győrben (4. kép) 1633-tól minden épület előtt l-l kád vizet kellett tárolni, két-két bőrvödörrel együtt. Érdekes, hogy még a gyújtogatásnak erősen kitett végvárakban is csak kis mennyiségű tűzoltószer - vízipuska, kézi fecskendő - állt rendelkezésre a tüzek megfékezéséhez. A győri tűztorony A városokban ugyan szigorúan jártak el a tűzokozókkal szemben, de építési rendtartás megalkotására csak sok tűzvész után került sor. A korabeli tüzek oltásánál használt tűzoltószerek: a fából, rézből, horganylemezből, bronzból készült vízipuska; bőrből, fából, sűrű szövetből készült vödörök; létrák; horgok; fejszék; hordók; vizet szállító talicskák; vízhordó kocsik, egyre több helyen már fecskendő is. Az aktív tűzoltás technikája ezekre az eszközökre épül. A passzív tűzoltás, az égő ház környezetében lévő házak bontása, az akkori tűzoltási technika fontos része marad.