Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Galambos Éva: HOGYHA A TŰZ ÉHES, SZOMJAS!

madarak megvédése érdekében is a legborzasztóbb, a tűzvésszel való fenyegetést találták a leghatékonyabbnak. Azt tartották, hogy aki fecskét megöl az vagy meghal, vagy a háza ég le. Vagy, ha a fecskék tavasszal nem térnek vissza a régi házhoz, ahonnan ősszel elmentek, akkor tűzvész fogja a házat elpusztítani. / Elképzelhető, miféle lobbikat, praktikákat vethettek be, egy-egy fecske visszacsalogatása érdekében... / A rókával való találkozás is a tűznek az előjele, legalábbis Kalotaszeg vidékén, de a mókus kővel való hajigálása is biztosan tűzhöz vezet. Tűzesetet jelent az is, hogyha a darazsak, vagy a vadméhek a ház falába, vagy a közelébe fészket raknak. Tűz volt várható, ha a falun nyúl futott keresztül. / Ehhez kellhetett csak igazán a figyelem! / De az álmokkal sem ártott csínján bánni, mivel tűz üthetett ki, ha valaki kakasról, mókusról álmodott. / Vajon ki óvta meg a falu népétől szerencsétlent, aki ilyet merészelt.../ Nézzük, hogy mi minden jelenség, körülmény okozhatott még tüzet az állatokon kívül is! Tűz lesz: ha a csillagok közel vannak az égbolthoz, de ha három nap alatt nem volt, akkor nem is lesz. / Pfű ez milyen megkönnyebbülés lehetett.../, ha a gyümölcsoltó boldogasszony éjjele szép tiszta, abban az évben sok tűz lesz, ha a gyerekek téglából játékkockát csinálnak / Vajon ezt miért nem lehetett valamilyen kerettanterv keretén belül megtiltani... / ha sok az üres makk, míg a pondrós makk jó évet jósol, ha két vagy három toronyban egyszerre ütnek az órák, ha a kemence, vagy a ház valamelyik része megreped, ha újév napján egyik házból a másikba szenet visznek / Ez nyilván valamiféle korhely megfigyelése lehetett.../ ha tűzeset alkalmával a kéregető koldul egyik házsorról a másikra megy át, a tűz is átcsap egyik házsorról a másikra, ha valaki éjjel tükörbe néz, annak leég a háza / Legalábbis Udvarhelyen így állhattak bosszút a túl hiú asszonyokon... /, ha valaki gyufát kér kölcsön és megköszöni, ha az ács az új házban az első szeget beveri és abból szikra pattan ki, ha valamely épületfa faragás közben sziporkát vet, azt nem szabad beépíteni a házba, mivel azt a házat villám fogja elpusztítani. És nézzük tovább a szinte végeláthatatlan sort! Oláh babona szerint nem szabad a fát vastagabb végével tenni a tűzre, mivel csak így akadályozható meg a tűz. Dióhéjat sem ajánlatos tűzbe hajítani, mert „pörzsölés" lesz a háznál. Óva intenek az ünnepkor történő kenyérsütéstől, különben megkeserüli a renitens. Rengeteg legenda fűződik az egyházi ünnepek körüli tüzekhez. A nép hite szerint, aki ünnepen dologra adja a fejét, kenyeret süt, vagy igába fogja az állatot, az