Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Csicsmann Gyula: AZ ESZTERGOMI VÁR KÚTJÁNAK FELTÁRÁSA

A kút 1756-ban készült metszete Ilyen előzmények után természetesen azonnal javasoltam az igazgató úrnak, hogy próbáljuk meg a várkút feltárását, 3 múzeum közös munkájával. A vár a Magyar Nemzeti Múzeum felügyelete alá tartozik, így a főigazgató úr jóváhagyására is szükségünk volt. Részükről Dr. Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes Úr volt a koordinátor. Megkaptuk az egyház engedélyét is az előzetes munkálatokra. Az ötletet tettek követték. A munkákról és teendőkről egy feljegyzés készítettünk, majd december 1-én elvégeztük a kút előzetes felmérését. Az előzetes feltárás során kiderült, hogy a kút extrém méretei miatt a további munkálatok a szokottnál is alaposabb tervezést igényelnek. Először a vízfelszín eléréséhez 41,5 m-t kell ereszkedni. Ez alpintechnikai képzettséget és felszerelést igényel. Ha elértük a vízfelszínt, utána következik a búvárfeladat a kútban lévő 10 m-es vízoszlop miatt. Ha elértük a kút alját - azaz az 51,5 m-t - akkor számítani lehet a törmelék közt megbúvó II. világháborús robbanóanyagokra. Mind a három feladatban jártas szakember gárdával és megfelelő tapasztalattal csak a Készenléti Rendőrség Tűzszerész búvár szolgálata rendelkezik. Vezetőjük Papp Károly tábornok úr megkeresésünkre engedélyezte a szükséges létszámú szakember részvételét a munkálatokban. A kút feltárására kétféle lehetőség kínálkozott. Az egyik lehetőség, hogy búvárfelszereléssel a víz alatt végezzük el a kútban lévő anyagok kitermelését, vagy pedig a vizet kiszivattyúzzuk és immár szárazon egyszerűbb módon végezhetjük el azt. Annak ellenére, hogy a Előzetes felmérés