Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: AZ AQUINCUMI VÍZIORGONA

ókor Edisonjává válhatott. A kortárs Hedylos epigrammája szerint Ktesibios azzal vált ismertté, hogy a holta után (i.e. 270) istennővé avatott Arsinoë királyné szobrára zenélő és közben bort folyató, kettős ivókürtöt szerkesztett, amelyről szép ábrázolás is fennmaradt az i.e. III—II. században vert emlékérmek hátlapján. Egyikükön a -4<r KI betűjelek talán énekhangokat jelölnek (ais'-cis'-f'-cis'-d', azaz temperálva: dó'-mi-lá-mi-fá). Ktesibios legtöbb találmánya III. Ptolemaios Euergetes (i.e. 247-222) idejéből való. Legnevezetesebbek a vízzel működtetett óra, a szivattyú, és a víziorgona. 36. kép Ktesibios a billentyűkhöz kapcsolt szerkezet révén, az írás mozdulataihoz hasonló szerepet adott az emberi kéznek az addig csak szájjal létrehozható fúvószenében. A játékos felől nézve, a fokozatosan emelkedő hangok skálája a balról jobbra haladó görög írás irányát követi. Az egymás mellé helyezett ajaksípok a görög templomok oszlopsorait idézik fel, csupán hosszúságuk csökken minden lépéssel, a hangmagasság emelkedésével ellentétesen. 1 mtnnnaflfi • 9 • • • • 9 9 9 % • • 1 * • • • • 37. kép 38. kép Ktesibios tanítványa, Heron, a fúvókészülékekről írt könyvében (Pneumatika), ábrák kíséretében ismertette a hangszer működését. Szerencsére a fennmaradt középkori másolatok ezeket a rajzokat is tartalmazzák. A Louvre-ban őriznek egy