Tűzoltó Múzeum évkönyve 8. 2007 (Budapest, 2007)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZMEGELŐZÉS FEJLŐDÉSE NAPJAINKIG

korai szakaszában - a Római Birodalomban nagy hasonlóságot mutat, ek­kor ezt a tűzfigyelői feladatok részeként tudatosan szervezett erők végzik. A mes­terséges tüzek körüli tevékenység rendje (létesítés, „működtetés szabályozása") ebben a történelmi időszakban is a gyakorlat része, az építési rendre vonatkozó adatok nincsenek, de a tűzoltási technika ennek hiányáról tanúskodik. A népvándorlás korában a Római Birodalomban kialakított tűzvédelmi kul­túrát sikerült lerombolni. A honfoglaló magyar törzsek a - vándorlás során kiala­kított, és időközben finomodó - tűzmegelőzési kultúra elemeit tudatosan, szerve­zetten alkalmazzák, közülük a legfontosabbak az építkezésekkel, a mesterségesen keltett tüzekkel kapcsolatosak. A „sátrak" egymástól nagy térközökkel történő te­lepítésével, a tűzhely célszerű megválasztásával, a tűz felügyeletével ösztönösen, vagy némiképpen tudatosan elemi szintű tűzmegelőzési rend alakult ki. Szent István törvényekkel a tűz mielőbbi megfékezésének, tovaterjedésének megakadályozását, megelőzését (a tűzvészeket vigyázók feladataként) „állami aka­ratként" közösségi feladattá tette, és tüzet okozók szigorú megbüntetését rendel­te el. Később a települések (elsősorban a városok) tűzszabály-rendeleteinek meg­születésével a tűzvédelem jelentős rangra emelkedett. A középkori Magyarországon a tűzrendészet, amely kezdetben a tűz, tűzvész kitörése elleni óvintézkedéseket (a tűzmegelőzést) foglalta ma­gába fokozatosan kibővült az építési rendtartással, az oltási renddel, jóval később a fenyegetett javak mentésével. A XVII-XVII. században az állam szabályzó, irányítói szerepének első jelei­ként Magyarországon helytartótanácsi és belügyminiszteri rendeletekkel kívánták elérni a tűzveszély csökkentését. A tűzmegelőzés tudatos, elemei túlsúlyba kerülnek, sőt azok természettudomá­nyos alapokon nyugvó megoldásának szándéka is felfedezhető. A tűzmegelőzés (elsősorban vidéken) a korábban meglévő elemekkel funkcionál - a toronyfigyelők, az őrjáratozók a korábban kialakult gyakorlat szerint végzik munkájukat, de (a nagy városokban, iparterületeken) új eljárásokkal gazdagodik. (Ez a különbség a vidék és a nagy városok között nagyon sokáig megmarad.) A tűzmegelőzés kialakult rendszerének modernizálása elodázhatatlanná válik. A rohamos ipari fejlődés korszerű tűzrendészet - benne megelőző tűzrendé szet - megszületését követeli. Napirendre kerül a tűzmegelőzés országos rend­szerének a kialakítása, ezt a munkát segítő korszerű képzési rend, új eljárások, mód­szerek kidolgozása, modern technikai eszközök alkalmazása, a törvényi szabályo­zás, az állami szerepvállalás kérdése, mindezek megoldásához a tudományok lénye­ges segítséget adnak, a tudomány egyre inkább meghatározóvá válik a tűzvédelem­ben és a tűzrendészetben, önálló tudománnyá szerveződése is napirenden van. A tűzrendészet fejlődésének leglátványosabb szakasza az I. világhá­borút megelőző időszak. Ekkor a megelőző tűzrendészetre is vonatkozó köz­ponti (állami) rendelkezések születnek, a tűzoltó irodalom részletesen foglalkozik a megelőző tűzrendészet kérdéseivel, ettől az időtől kezdve a tűzoltók tanfolyamo­kon sajátítják el a tűzvédelem tudományát. Ennek eredményeként lényegesen

Next

/
Thumbnails
Contents