Tűzoltó Múzeum évkönyve 8. 2007 (Budapest, 2007)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZMEGELŐZÉS FEJLŐDÉSE NAPJAINKIG
korai szakaszában - a Római Birodalomban nagy hasonlóságot mutat, ekkor ezt a tűzfigyelői feladatok részeként tudatosan szervezett erők végzik. A mesterséges tüzek körüli tevékenység rendje (létesítés, „működtetés szabályozása") ebben a történelmi időszakban is a gyakorlat része, az építési rendre vonatkozó adatok nincsenek, de a tűzoltási technika ennek hiányáról tanúskodik. A népvándorlás korában a Római Birodalomban kialakított tűzvédelmi kultúrát sikerült lerombolni. A honfoglaló magyar törzsek a - vándorlás során kialakított, és időközben finomodó - tűzmegelőzési kultúra elemeit tudatosan, szervezetten alkalmazzák, közülük a legfontosabbak az építkezésekkel, a mesterségesen keltett tüzekkel kapcsolatosak. A „sátrak" egymástól nagy térközökkel történő telepítésével, a tűzhely célszerű megválasztásával, a tűz felügyeletével ösztönösen, vagy némiképpen tudatosan elemi szintű tűzmegelőzési rend alakult ki. Szent István törvényekkel a tűz mielőbbi megfékezésének, tovaterjedésének megakadályozását, megelőzését (a tűzvészeket vigyázók feladataként) „állami akaratként" közösségi feladattá tette, és tüzet okozók szigorú megbüntetését rendelte el. Később a települések (elsősorban a városok) tűzszabály-rendeleteinek megszületésével a tűzvédelem jelentős rangra emelkedett. A középkori Magyarországon a tűzrendészet, amely kezdetben a tűz, tűzvész kitörése elleni óvintézkedéseket (a tűzmegelőzést) foglalta magába fokozatosan kibővült az építési rendtartással, az oltási renddel, jóval később a fenyegetett javak mentésével. A XVII-XVII. században az állam szabályzó, irányítói szerepének első jeleiként Magyarországon helytartótanácsi és belügyminiszteri rendeletekkel kívánták elérni a tűzveszély csökkentését. A tűzmegelőzés tudatos, elemei túlsúlyba kerülnek, sőt azok természettudományos alapokon nyugvó megoldásának szándéka is felfedezhető. A tűzmegelőzés (elsősorban vidéken) a korábban meglévő elemekkel funkcionál - a toronyfigyelők, az őrjáratozók a korábban kialakult gyakorlat szerint végzik munkájukat, de (a nagy városokban, iparterületeken) új eljárásokkal gazdagodik. (Ez a különbség a vidék és a nagy városok között nagyon sokáig megmarad.) A tűzmegelőzés kialakult rendszerének modernizálása elodázhatatlanná válik. A rohamos ipari fejlődés korszerű tűzrendészet - benne megelőző tűzrendé szet - megszületését követeli. Napirendre kerül a tűzmegelőzés országos rendszerének a kialakítása, ezt a munkát segítő korszerű képzési rend, új eljárások, módszerek kidolgozása, modern technikai eszközök alkalmazása, a törvényi szabályozás, az állami szerepvállalás kérdése, mindezek megoldásához a tudományok lényeges segítséget adnak, a tudomány egyre inkább meghatározóvá válik a tűzvédelemben és a tűzrendészetben, önálló tudománnyá szerveződése is napirenden van. A tűzrendészet fejlődésének leglátványosabb szakasza az I. világháborút megelőző időszak. Ekkor a megelőző tűzrendészetre is vonatkozó központi (állami) rendelkezések születnek, a tűzoltó irodalom részletesen foglalkozik a megelőző tűzrendészet kérdéseivel, ettől az időtől kezdve a tűzoltók tanfolyamokon sajátítják el a tűzvédelem tudományát. Ennek eredményeként lényegesen