Tűzoltó Múzeum évkönyve 8. 2007 (Budapest, 2007)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZMEGELŐZÉS FEJLŐDÉSE NAPJAINKIG

másikra. A fűtését, a világítást, a sütés-főzést szolgáló nyílt tüzek eléggé „megzabolázottak" voltak, azaz a sátoron kívül, vagy annak közepén jól elszigetelt helyen lobogtak, őrzéséről is gondoskodtak. A vándorló, - és a honfoglalás után - a kalandozó magyarok tűzvédelme hasonló volt más akkori - szintén állandóan mozgásban lévő - népcsoportéval, őseink is tisztában voltak a sátorfűtés és világítás akkor „divatos" rendjével, „a lakó és védőelemek" közötti nagy térközök megtartásának jelentőségével. Talán tapasztalatból ismerték, hogy ennek mellőzése egy tűzvész oka lehet, de be nem tartása esetén szándékosan is okozható tűzvész. Összegezve. A népvándorlás korában a Római Birodalomban kialakított tűzvédelmi kultúrát sikerült lerombolni. De a honfoglaló magyar törzsek a - vándorlás során kialakított, és időközben finomodó - tűzmegelőzési kultúra elemeit tudatosan, szervezetten alkalmazzák, közülük a legfontosabbak az építkezésekkel, a mesterségesen keltett tüzekkel kapcsolatosak. A „sátrak" egymástól nagy térközökkel történő telepítésével, a tűzhely célszerű megválasztásával, a tűz felügyeletével ösztönösen, vagy némiképpen tudatosan a tűzvédelmet -annak részeként a tűzmegelőzést - elemi szinten biztosítani tudták. Tűzmegelőzési kultúra Magyarországon az ipari fejlődés kibontakozásáig Honfoglaló elődeink a X. században szinte állandóan mozgásban voltak, az új hazában legfeljebb földvárakat építettek, az „ország képe" ez időben valójában nem változott. A tűzvédelem a népvándorlás korát jellemző színvonalon maradt. Szent István király szorgalmazta „telepedési középpontok" létesítését. A kereszténység felvétele után templomokat építettek, amelyekben vasárnaponként istentiszteletre mentek az emberek. Kivételt képeztek azok, akik a „tűzvészeket vigyázzák". A gyújtogatok megbüntetésére alkotott törvénye is a tüzek megelőzését kívánja elérni. Ezek voltak a magyar történelemben az első törvények, amelyek a tűz keletkezésének, mielőbbi megfékezésének, tovaterjedésének megakadályozását „állami akaratként" is közösségi feladattá tették. Hazánkban a városiasodás viszonylag későn kezdődött el. A városvédő szervezetek feladata lett a tüzek figyelése is, így a tűzvédelem jelentős rangra emelkedett. A XII. századtól kezdve statútumok (szervezeti szabályzatok), városi illetve vármegyei szabályrendeletek már éjjeli őrök felállítására adnak utasítást. Az őrök köSzent Flórián szobra