Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Minárovics János: EGY KIÁLLÍTÁS ÜRÜGYÉN. A Köhler Tűzoltószergyár emlékére 1904-2004

Minárovics János: EGY KIÁLLÍTÁS ÜRÜGYÉN A KÖHLER TŰZOLTÓSZERGYÁR EMLÉKÉRE 1904-2004 A III. Nemzetközi Tűzoltókongresszust 1904-ben rendezték meg, amelynek részeként 1904. augusztus 14-én Budapesten nyitották meg a X. Tűzoltószer kiállítást. Ezen 91 kiállító (78 magyar, 7 német, 5 osztrák, és 1 olasz) vett részt. A kiállítás nemzetközi vonatkozásban nem volt eléggé eredményes, hazai hatása azonban jelentős, mivel bebizonyította a magyar tűzoltószer-ipar versenyképességét a világban. Az iparcsarnokban megrendezett kiállítás érdekes színfoltja volt a Köhler István fecskendő - szivattyú és tűzoltószer - gyára által bemutatott régi és új tűzoltófecskendőgyűjtemény. Magyarországon az 1800-as évek elején megkezdődött az ipari fejlődés eredményeként megindult tűzoltószerek sorozatgyártása is. Az első tűzoltószergyárat 1816ban Sopronban Seltenhof fer Frigyes harangöntő alapította. Pesten a tűzoltószer gyártás a gróf Széchenyi István által alapított József műmalom, (a későbbi Hengermalom) öntödéjében indult meg 1841 szeptemberében. Két éven át itt dolgozott Ganz Ábrahám öntőmester is. A malom Lipótvárosban volt (a későbbi Stollár Béla u. 6. szám alatti ház helyén) és a mellette felállított műhelyben a gőzmalmoknál alkalmazott gépeket - köztük tűzoltófecskendőket gyártottak. 1842-ben Kossuth Lajos rendezte „Első Magyar Iparmű Kiállítás"-on már be is mutatták tűzoltófecskendőjüket „Pesti József Hengermalom Vasöntvény Gyára és Gépműhelye" név alatt. (A Buda város tanácsának is ők szállítottak tűzoltószereket.) Az öntöde 1847-ben Pesti Vasöntő és Gépgyár néven önálló részvénytársasággá alakult. Gróf Széchenyi István ezekben a vállalkozásokban a szervezésen túl anyagiakkal is részt vett. A másik jó nevű tűzoltószergyár, a Geittner és Rausch 1865-ben kezdete meg működését, mint Tűzoltószer és Malomkőgyár Budapesten, az V. kerület Nádor u. 46-48. sz. alatt. A gyárat Rausch Ferenc, az Országos Iparegyesület választmányi tagja vezette. Egy 1893-as ismertető szerint mint specialitást alkalmazta a központi ércszelep-szerkezetet tűzoltófecskendőinél, amikből akkorira már több mint ötezer példány készült. Raktáron tartott szivattyúkat, mozdonyfecskendőket, vészvonatokat, szerkocsikat, és különböző fecskendőket, továbbá gumi-és kendertömlőket, mászóés mentőszereket, toló-, párkány- és mászólétrákat, sőt tűzoltósisakokat, öveket, jelzőeszközöket, valamint baltákat is. Gyártmányai a külföldi és hazai kiállításokon egyaránt megálltak a helyüket, számos első díjat szereztek a gyárnak. Árusították a Zimmer és Köhler Szerszámgyár (Szentendre-Izbég) vonószerszámait, gyalukéseit is. így került a gyárral kapcsolatba Köhler István (1862-1951), aki mint igazgató az általa vezetett tűzoltószer-gyárat 1902-ben átvette és önálló céggé alakította. Az