Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Szabó Károly: PÉCS TŰZ ELLENI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE 1918-1948-IG, AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

A gazdasági és pénzügyi válság elhúzódott és egyre mélyült. Az árak növeke­dése 1924-ben olyan mértékűre vált, hogy már a törvényhatóságok működőké­pességét is veszélyeztette. A gazdasági fellendülés az 1927-ben bevezetett új pénz a pengő ellenére sem következett be, és az egyre fokozódó munkanélküliség elkerülésére megindították a közmunkákat. Mindezek ellenére Pécs tűzvédelme tovább fejlődött. Egyre több tűzoltóság mű­ködött. A hivatásos tűzoltók létszámát fokozatosan növelték, felszereléseiket kor­szerűsítették, laktanyájukat bővítették. Fokozták a felkészültség mértékét. Kialakí­tották és egyre hatékonyabban működtették a tűzrendészet szervezetét és a tűz­esetek megelőzésére, jelzésére, oktatására és vizsgálatára vonatkozó jogszabályo­kat is korszerűsítették. A tűzrendészetről alkotott 53.888/1888.BM sz. rendelet kiegészítése, módosí­tása, és végrehatása érdekében kiadták a 230.000/1925 BM. Sz. körrendeletet, amelynek rendelkezéseit a technológiai, technikai és társadalmi fejlődés követel­ményeihez igyekeztek igazítani a tűz elleni védekezés feladatait. Ez a jogszabály az építés tűzrendészetével, tűzoltószerek biztosításával, tűzoltói készenlét és tűzjel­zés szabályaival, tűzoltóság megszervezésével, tűzoltó tanfolyamokkal, tűzvész tar­tamára vonatkozó rendelkezésekkel, a tűzrendészeti hatóságokkal, és végre el­őször a tűzrendészeti felügyelettel, stb.-vei is foglalkozott. Talán meglepő, hogy a jogszabály a tűzoltó tisztekkel és a tűzrendészeti felügye­lőkkel szemben magas szakképesítési követelményt támasztott. Például műegye­temi, erdészet, bányászati, jogi, vagy államtudományi, illetve közgazdasági egye­tem végzettség mellett az országos tűzoltótiszti tanfolyam elvégzése és a tűzoltó­tiszti képesítő vizsga sikeres letételének igazolása is szükséges volt. Pécsett a köve­telmény miatt adódott is probléma 1938-ig, amikor a főparancsnoki állásba ne­vezték ki. A tiszteknél minimumként elfogadható volt a középiskolai végzettség (érettségi) és a tűzoltótiszti képesítő vizsga. Ennek a követelménynek a pécsi hi­vatásos tűzoltótisztek megfeleltek. Amennyiben Pécs tűzvédelmét ellátó szakemberek iskolai végzettségét vizsgál­juk, eléggé vegyes kép tárul elénk. Megtalálhatók az egyetemi és főiskolai végzett­séggel rendelkezők között mérnökök, tanítók, jogászok, orvosok, tanárok és inté­zők is. A pécsi hivatásos tűzoltóságnál a tisztek közül csak a főparancsnok rendel­kezett egyetemi, a tűzrendészeti felügyelő pedig főiskolai végzettséggel. A többi tisztnek az érettségi volt a legmagasabb állami iskolai végzettsége, sőt Rostás majd Milasin parancsnokok esetében a parancsnokok is csak érettségivel rendelkeztek. 5. Pécs tűzvédelmének értékelése 1918-tól 48-ig, a városi tűzoltóság államo­sításáig Azután, hogy dr.Sík ezredes és társai nyugdíjba vonultak 1948-tól Kántor Jenő főhadnagy lett a parancsnok, aki kereskedelmi érettségivel rendelkezett. A 41 tű-

Next

/
Thumbnails
Contents