Tűzoltó Múzeum 50 éves jubileumi évkönyve 6. 2005 (Budapest, 2005)

Minárovics János: 50 éves a Tűzoltó Múzeum

nek vannak ma már birtokában egy Szily, egy gróf Széchenyi levél, vagy más régieké. Ma még kihalászhatok magánkézből az ököritói égés eredeti riportjai, rajza, de pár év múlva már egy sem lesz meg, úgy lehet, mert az idő elviszi magával az enyészetbe..." Dósa Balázs még tovább sorolja érveit, majd így folytatja: „...meggyőződésünk, hogy a magyar tűzoltóélet letéteményese, a Magyar Tűzoltószövetség, módot fog találni arra, hogy ezt a múzeumot felállítsa. Ebben a múzeumban helyet kell kapnia a Tűzoltókönyvtárnak is..." végül felajánlja, hogy ebben a munkában készséggel áll rendelkezésre. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség természetesen továbbra is napirenden tartotta a tűzoltómúzeum létesítését s az 1939-ben elkészített alapszabály tervezetük szerint: „... tűzoltómúzeumot, szakkönyvtárat, tanszergyűjteményt létesít és tart fenn" - továbbá: „kiállításokat rendez". Második világháborús károk Az említett gyűjtemények közül - amiket Dósa Balázs még látott - a budapestiek a második világháború végén bombatalálatot kaptak és a debrecenit is bombatalálat érte. Sokat széthordták, anyagaik elpusztultak. A második világháború után alig indult újra az élet tűzoltóságainkon, amikor 1949 januárjában az Országos Tűzoltó Főparancsnokság utasítást adott ki a tűzoltóság fejlődése történetével, múltjával és egyéb vonatkozásaival összefüggő szerek, könyvek, képek, zászlók, iratok, sisakok, különféle díszkardok stb. összegyűjtésére vonatkozóan és azoknak az Országos Tűzoltó Főparancsnokságra történő felküldését rendelte el. A begyűlt értékes anyagokat e sorok írója kezdő alhadnagyként még maga is látta 1950-ben a Tas-vezér utca 9-ben, ám amikor a Tűzolzó Múzeum részére anyaggyűjtést folytatott, azokból már semmit sem talált meg, az OTF megszűnésével nem volt gondviselőjük. Időközben országszerte folyt a papír, a fém stb. gyűjtés s ezekben a tűzoltók is élen jártak. Sok esetben a körülmények kényszerítették a tűzoltókat arra, hogy a régi technikai eszközöktől megszabaduljanak, kellett a hely az új korszerű felszereléseknek. A fémgyűjtés kapcsán vitték el a Köhler tűzoltószergyár gyűjteményéből a világ első - tűzoltói gyakorlatban bevált - gépjárműfecskendőjét műszaktörténelmünk nagy kárára. Fecskendő gyűjteménye sorsa is megpecsételődött, mert amikor híre járt, hogy államosítják a gyárukat, a régi fecskendőket Szilvay Kornél - a szárazoltás atyja, fővárosi tűzoltótiszt -, azzal vette át, hogy biztos helyen megőrzi azokat. Az egyik kerületi tűzoltóság raktárában meg is voltak azok védve 1953-ig, akkor azonban az utolsó darabig megsemmisítésre kerültek. E szomorú tény hatására írt a Gépipari Egyesület egy, hogy úgy mondjam dorgáló levelet a tűzoltóknak, de inkább segélykérő hangvételű volt és azt mondta: tűzoltók, tűzoltók őrizzétek meg a múlt hagyományait az utókornak! Levelük az utolsó 24 órában érkezett ahhoz, hogy a még megmaradt emlékekből egy kiállításra valót, majd a gyűjtést folytatva, egy múzeumra valót még