Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Még egy kérdőjel az aquincumi víziorgonával kapcsolatban

Minárovics János MÉG EGY KÉRDŐJEL AZ AQUINCUMI VÍZIORGONÁVAL KAPCSOLATBAN? - Kereszt-jel a leletek között? Az előzményekről A Tűzoltó Múzeumot behatóan érdekelte és érdekli minden olyan adat és tárgyi anyag, ami a római birodalom tűzoltóira vonatkozik. Elsősorban a hazánk területén feltárt római kori régészeti emlékeket igyekszik látókörébe vonni. Ismeretes, hogy Nagy Lajos -az Aquincumi Múzeum régésze- 1931-ben a római városnak, Aquincumnak a területén a tűzoltó székház romjainak feltárása során talált rá a világhírnévre szert tett orgona maradványokra. Az ajándékozási bronz táblácska szerint a hydraulis-t -víziorgonát- i.u. 228-ban a collegium centonariorum praefectusa ajándékozta a tűzoltóknak. A víziorgona maradványok alapján több rekonstrukcó is készült, de azok egyike sem víziorgonaként hanem légfújtatós elven működött. 1987-ben közel tíz éves kutató munka indult. Ennek eredményeként, a tűzoltófecskendő technikatörténeti ismereteinek segítségével és az eredeti orgona alkatrészek néhány jellegzetes darabjának (amik csakis a víziorgona működéséhez szükségesek) felhasználásával új működőképes modell készült. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében 1994-ben megrendezett "International Symposium on the Organ of Classical Antiquity" keretében beszámoltam az aquincumi orgona víziorgona voltának bebizonyítására irányuló kísérleteink addigi eredményeiről. 1998-ban az Óbudai Múzeum kiadásában megjelent "Az aquincumi víziorgona újabb rekonstrukciója" c. tanulmányban eredményeinket részletesen ismertettem. Az előzményekhez tartozik, hogy 1959-ben dolgoztunk "A tűzvédelem fejlődése az őskortól a modern időkig" című könyvünkön, amit Szilágyi János -az Aquincumi Múzeum akkori igazgatója- írt és jómagam szerkesztettem. A könyvben szó van az aquincumi hordozható orgona hangszerről is, amit akkor "a víziorgonánál fejlettebb légfújtatós típusú"-nak határoztak meg. Ehhez a részhez illusztrációként Nagy Lajosnak "Az aquincumi orgona" című 1933-ban megjelent könyvéből vettünk át ábrákat, de Szilágyi János is átadott néhány fényképet. Ezeket akkor nem használtuk fel, de archiváltuk őket, köztük a 6296 negatív számon besoroltat is, ami még akkor készülhetett, amikor az Aquincumi Múzeum kiállításában az orgona alkatrészek bemutatására készültek.