Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Szőcs István: Impulzus tűzoltási technológia születése és a találmány sorsa napjainkig

A forgalom, a bevételek emelkedésével a nekem szerződés szerint fizetendő royalty összege is emelkedett. Az IFEX 3000 egy darabig tisztességesen fizette is a licensz használati díjat az általam kiküldött könyvvizsgáló jelentése alapján. Steur kérte, hogy a koaxiális puskára is terjedjen ki a licensz szerződés, nem volt ellene kifogásom. Hazai szabadalmi ügyvivőm az I. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség, Dr. Vitéz Bátor intézte, a nemzetközi szabadalmi bejelentéseimet a Danubia Szabadalmi Iroda bonyolította. Ebben az időben még nagy szó volt, ha egy vállalatnak önálló devizagazdálkodási joga volt. A Danubia a külföldön fizetendő ügyintézési költségeket és fenntartási díjakat forintban szedte be a hazai feltalálóktól, és devizában teljesítette a kifizetéseket külföldre. A befolyó jogdíjakat is kezelte, ezek egy részét forintban fizette ki a feltalálónak, másik részét egyéni devzaszámlára utalta az ügyfél kívánságára. Elemi érdeke volt a minél nagyobb devizabevétel elérése. Az impulzus szabadalom esetén én voltam az ügyfele, az én képviselőmként segített megfogalmazni, letárgyalni a Steur féle licensz szerződést. Amikor a koaxiális puska szabadalmi bejelentésének a nemzetközi kiterjesztését kértem tőlük, elküldtek egy csomó üres nyomtatványt azzal, hogy a "nemzetközi bejelentések megtételéhez kérjük az iratokat a ceruzával beikszelt helyen aláírni". A macskakörmöt azért használom, hogy érzékeltessem, szó szerint idézem kísérő levelüket. Szabadalmi ügyvivőm iránti abszolút bizalommal aláírtam a mindenféle külföldi nyelven írott papírokat. Megjegyzem, hogy angol nyelvtudásom igen szerény volt ebben az időben, minden levelezést a Danubia folytatott helyettem. Meg voltam arról győződve, hogy az európai és más, további országokban a szabadalmi bejelentéseim a maguk rendje szerint futnak. Steur 1996 őszén azzal az ötlettel állt elő, hogy nem engedi be a könyvvizsgálómat az irodájába. Azzal a hamis váddal élt, hogy az előző évben megbízottam titokban üzleti iratokat másolt le és juttatott idegen kezekbe. Az éppen esedékes royaltyt sem fizette ki a cég, hamar felismerte, hogy egy magyar vállalkozó könnyű préda lesz. Járandóságomhoz csak bírósági úton tudtam volna hozzájutni, Sem pénzem, sem kedvem nem volt ezen az úton végigmenni, ezért más megoldást kerestem. Biztos voltam abban, hogy egy német szabadalomtulajdonossal szemben Steur ezt nem merné és nem tudná megtenni, ezért vevőt kerestem a szabadalmaimra. Találtam is egy tehetős vállalkozót, aki jelentős összegért hajlandó lett volna megvenni a szabadalmi jogaimat a licensz szerződéssel együtt. Amikor a Danubiától kikértem az eljárás alatt lévő és megadott szabadalmaim listáját, legnagyobb megdöbbenésemre a koaxiális puska európai és más külföldi bejelentői jogainál Steur neve szerepelt az enyém helyett. A Danubia megmagyarázta a helyzetet: én