Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Minárovics János: Beszámoló az aquincumi víziorgona működőképes víziorgonaként történő rekonstrukciójáról
írtam "Észrevételek Szonntagh Jenő (USA) "Újabb adatok az aquincumi orgona légnyomásszabályozó szerkezetéhez" című tanulmányhoz" címmel. A tanulmányt szakvéleményezésre megküldtem Trajtler Gábor úrnak az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensének és Gegus Ernő c. egyetemi tanárnak, a kémiai tudományok doktorának, mivel a Budapesti Történeti Múzeum évkönyvében történő közléshez szakvéleményüket Kaba Melinda szükségesnek tartotta. Mindkettőjük számomra kedvező szakvéleménye ellenére írásomat ezidáig nem közölték.) Lássuk ezek után, miért feltételezem azt, hogy a bronzedényszáj és a pnigeusz két különböző darab? A bronzedényszáj Kaba a bronzedény szájjal kapcsolatban megállapítja 11 , hogy Nagy Lajos mivel "a töredék fél méterrel távolabb feküdt a többi orgona alkatrésztől feltételezte, hogy nem is tartozott közéjük". Szerintem a régi leírásokat alapul véve oda kellett esnie amikor az orgona a tüz következtében elégett padlózattal a pincébe zuhant. Nagy Lajos azt is feltételezte, hogy: "Természetesen számolva azzal is, hogy a magmaradt részek úgy egy víziorgona mint egy fújtatós megoldáshoz is tartozhattak" 6 . Azt, hogy Nagy Lajos fontosságot tulajdonított ennek a bronzedény szájnak abból is látható, hogy külön darabként beleltározta. A leltári száma a könyvében 6 közölt képről leolvasható: "1931-77/19..." s méretét így határozta meg: "... átmérője 24 cm, oldalfala 3.5 cm magas". A magassági méret hozzávetőleges, valószínűleg átlagméretet adott meg, ugyanis a mérethűre nagyított fényképen, ahol az átmérő 24 cm. 5 illetve 2,5 cm-es magassági méretek mérhetők. Nagy Lajos könyvének 28. ábrája alatt a következő szöveg szerepel: "Bronzedényszáj (?) 1/3 nagy s. " Azaz a kép az eredeti darabhoz mérten egyharmadára van kicsinyítve. Ha lemérjük a könyvben közölt képen az átmérőt, akkor 8 cm-t kapunk (3x8=24), tehát a képről visszakövetkeztetve az eredeti átmérő 24 cm! Werner Walcker-Mayer -akinek hervadhatatlan érdemei vannak az orgonatörténet kutatása terén- fontosnak tartotta a bronzedényszáj szerepét, mert "Die Römische Orgel von Aquincum" című 1970-ben megjelent könyvében 1/3-os kicsinyítésben közölte annak fényképét 13 , ám orgonarekonstrukciója sípjait nem víziorgona módján, hanem technikai okokból villanymotor hajtotta ventillátorral szólaltatta meg. Kaba Melinda "Az aquincumi orgona (Kr. U. 228.) (Osiris kiadó - Budapesti Történeti Múzeum Budapest 2001) könyvéből kihagyta a bronzedényszájra vonatkozó részt 11 . A félgömbszerű tárgy Ezek után rátérek a félgömbszerű tárgy -ami szerintem egy pnigeusz (szélharang,
