Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Szőcs István: Impulzus tűzoltási technológia születése és a találmány sorsa napjainkig

Szőcs István AZ IMPULZUS TŰZOLTÁSI TECHNOLÓGIA SZÜLETÉSE ÉS A TALÁLMÁNY SORSA NAPJAINKIG 1. fejezet: Előzmények Kézdivásárhelyi székely családból származom. Nagyapám még a múlt századfordulón költözött át Budapestre. Mióta az eszemet tudom mindig azon törtem a fejem, hogy lehet valamit jobbá tenni, a problémákat szokásostól eltérő módon megoldani. 2. fejezet: A petesejt Az impulzus tűzoltási technológia megszületésének folyamatában az első dátum 1988. Az akkor 8 éves Ábel fiam teniszezni kezdett tanulni. Egyik alkalommal elkísértem az edzésre, látni szerettem volna hogyan halad, milyen ügyes. Meglepetésemre a teniszedző a pálya másik oldaláról adogatta a labdákat a fiamnak, utasításokat adva, hogy hogyan üsse vissza. Amikor megkérdeztem, hogy ő miért nem a gyerek mellett áll és miért nem egy gép adogatja a labdát, hogy ő jó instrukciókat tudjon adni, megtudja mutatni, hogy hogy kell kilépni, hogy kell az ütőt tartani, azt válaszolta, hogy "O van nekünk ilyen teniszlabda adogató gépünk, pont egy fél óráig működött amikor néhány évvel ezelőtt idehozták, azóta sem használjuk, mert ez nem alkalmas arra, hogy teniszlabdákat adogasson. Egy teniszlabdának a pályáját sok paraméter befolyásolja. Nemcsak a mozgás sebessége, henem annak a perdülete, iránya is fontos. Ez a kalapácsos rendszerű teniszlabda adogató gép pedig csak annyit tud tenni, hogy nagy erővel egy kosárból kiüti a teniszlabdát és az valamilyen irányba elrepül." Ha nekem valaki elkezdi magyarázni azt, hogy valamit miért nem lehet megoldani, az azonnal arra sarkall, hogy elkezdjek töprengeni a probléma igazi megoldásán. Ebben az időben cégem, a Gép- és Műszeripari Gazdasági Munkaközösség jó műszaki hátteret adott a kísérletezéshez, így egy héttel a látogatás után, ismét elmentem az edzőterembe a kezemben olyasféle szerkezettel, mint egy légpuska. Ebből a légpuskából teniszlabdákat lehetett kilőni. Fölszereltük ezt a szerkezetet egy csővázas bírói székre, jó magasra, gumikötéllel odakötöttük és kilőttem belőle egy teniszlabdát. Az edző mélységesen megdöbbent és azt mondta, hogy: "Nézd egy adogató gép!". Ennek a kilövési irányát könnyen lehetett állítani, a labda sebessége szabályozható és messze az ember által elérhető ütési sebesség fölött volt. Az edző azt kifogásolta, hogy a labdának nincsen perdülete, sem pörgetett, sem nye-