Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
azok megfelelő felszereléssel és kiképzett tűzoltósággal rendelkeztek. Az Első Pécsi Bőrgyár Rt. tűzvédelme már nem mutatott ilyen kedvező képet, mert tűzvédelmi berendezésekről nem gondoskodtak, a tűzoltósága pedig szervezés alatt állt. A Bőrgyárban 1926-ban szervezett tűzoltóság a háború alatt, a bevonulások miatt szétesett az ellenőrzés hatására magántűzoltóságot 1942. márciusában újjászervezték. 227 A pécsi hivatásos tűzoltók létszáma 1942. novemberében 1 tüzoltótiszt-gyakornokkal és 4 tűzoltóval növekedett. 228 Ez a létszámnövelés azonban csak a látszólagos volt, mert a háború alatt, annak ellenére, hogy egy honvédelmi minisztériumi intézkedés a tűzoltóság tagjainak tényleges katonai szolgálat alól részbeni mentességet megadta, sok tűzoltót bevonultattak katonának. 229 A háború alatt tartalék oltóvíz biztosítására megkülönböztetett figyelmet fordítottak 230 Pécsett is, és un. Légoltalmi tüzvíztároló medencéket építettek a következő helyen: 231 A Kossuth téren , a zsidótemplom előtt, a Petőfi téren a patika előtt, a felső sétatéren, a Gyárváros területén, az Ágoston téren a templom és a Plébánia között. Ezek a víztároló medencék nyitottak voltak és 300-500 köbméter víz befogadására voltak alkalmasak. A hivatásos tűzoltók a háborúk kezdetétől fogva légoltalmi feladatokat is ellátták. 232 A háború a tűzoltóságnak is nagyon sok kárt okozott. A sok tűzeset, a beavatkozások gyakorisága felgyorsította a felszerelések elhasználódását. A tűzoltók fokozták az ellenőrzéseket, hogy a tűzeseteket megelőzzék. A javítási feladatok megnövekedése miatt a pécsi tűzoltólaktanyában lévő műhely felszereléseinek felújítására 2000 pengőt fordítottak. 233 1943-ban olyan új városi szabályrendeletet adtak ki, amiben a tüzrendészeti eljárások után járó díjakat a következőképpen állapították meg: 234 A tüzrendészeti vizsgálatért ha azt magánfél, magánérdekből kérte gépkocsigarázs, benzinkút, sporttelep, film tűzveszélyes üzlet, stb. esetében 5,-, bérgarázsért 50 gépkocsiig 8,-, moziért 1-400 fő befogadóképesség esetén 5,-, 400-700 fő befogadóképesség esetén pedig 7,5,- pengőt kellett fizetni. A magánházak, lakóépületek esetében 1-50 fő befogadóképességig 5,-, 51-100 fő befogadóképességig 10,-, 101200 fő befogadóképességig 15,-, 201-400 fő befogadóképességig 20,-, 400 fő befogadóképesség felett pedig 30,- pengőt kellett fizetni a tüzrendészeti vizsgálatokért. 235 Az egyéb tüzrendészeti eljárások során tartott tüzrendészeti szemlék díjtalanok voltak. Aki a tüzrendészeti rendelkezéseket megszegte 236 , azt 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtották és ha nem fizetett 237 akkor elzárták. A háborús helyzetre való tekintettel a belügyminiszter Mávag gyártmányú Honvéd típusú, 800 liter/perc teljesítményű kismotorfecskendőket és azok szállítására
